Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Csatkai Endre: Hitzelberger Antal győri órás fuvolaórái
Az óra készítésének évében a győri lakatoscéh felvette Hitzelberger Ferencet tagnak. 13 Eddig még nem sikerült megállapítani, de valószínűnek látszik, hogy ez a Hitzelberger Ferenc unokája volt az Antalnak. Más városokban is, ahol kevés órás dolgozott és így önálló céh nem alakulhatott, a lakatosokkal egy céhbe tömörültek. Az a szép asztali óra, amelyet a győri Xántus János Múzeum birtokol, Hitzelberger Ferenc munkája, s ösztönző hatással lehet, hogy további munkája után kutassunk. Az óralap szinte szerényen húzódik meg a középen hat csatornázott oszlop erdejében, a két-két szélső közt aedikulában meanderes fülű váza, ezek felett babérkoszorú. A zárópárkányon rátét nyugszik oszlopos korláttal, amelyen két oldalt egy-egy géniusz ül, köztük félkör ív előtt fekvő oroszlánok, az ív alatt kis görögös figurák, felette meanderes fülű nagyobb váza. (1. ábra.) 1842-ben a lakatos céh július 5-i ülésén tárgyalja a tokaji születésű Székely Károly órássegéd ügyét, aki Klöckner József győri mesternél hosszabb ideje dolgozott. Az illető ugyanis önállósítani kívánta magát, ebből a célból megvette „Hiczelberger Ferenc" özvegyétől az ura után maradt „mesterségbeli eszközöket s mesteri munkálatokat." 14 A Pressburger Zeitung 1813-ban Nagykanizsáról említ egy Hitzelberger György nevű műórást. A név és különleges mesterség alapján bátran következtethetünk a győri mester rokonára. 15 A magyarországi órásokat a művészettörténeti irodalom eléggé mostohán kezelte. A győri születésű Csányi Károly, iparművészeti író, a Műbarát c. korán kilobbant folyóirat 1921-i évfolyamában először sorolta fel azokat a mestereket, szám szerint 71-et, akiknek műveivel múzeumokban és aukciókon találkozott. 1 * 5 A nyugatmagyarországi óráscéhek közül a kismartoninak és soproninak ismeretesek az iratai, így a mesterek névsorát ki lehetett belőlük hüvelyezni. 17 Van kisebb tanulmány a szombathelyi, kőszegi, általában Vas megyei órásokról. 18 1943-ban Pritz István doktori értkezést írt a magyarországi órásokról, 19 akiknek a száma akkor már az említett cikkek és saját kutatása alapján felment 146-ra, azonban a Hitzelbergereket egyik lista sem említi. Az eddig ismert győri órásokat Pritz listája következőképpen foglalja össze: Bahnrucker Benedek, 18. század. Gärtner János, a 18. S2;ázad 2. fele. 20 Koll János, a 19. század első fele. Steinbach Ferenc, a 18. század 2. fele. Treffer János, 18. század. Unsinn 1800 körül. Az első ötöt Csányi is említi. Az 1843-as választási névsor szerint órásmesterek voltak Schmutzler Antal, Saiwarth Antal és Klöckner József. 21 Czigány Béla közlése szerint Schmutzlert 1832-ben, Saiwartot 1828-ban, Klöcknert 13 Czigány Béla közlése. 14 A lakatosok céhkönyvében. Uzsoki András közlése. 15 565. lap. 16 Régi magyarországi órások. 99—101. 17 História 1931. 41—46. Csatkai E., Két nyugatmagyarországi óráscéh. 18 Vasi Szemle, Folia Sabariensia (1934) 8—10. sz. — Csatkai E., Vasmegyei régi órásokról. A szerkesztő adalékaival. 19 Magyar órák. 1943. 20 Szombathelyen 1933 egy-egy óráját láttam műkereskedésben és magántulajdonban. 21 GySz (1931) 252. 157
