Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Csatkai Endre: Hitzelberger Antal győri órás fuvolaórái

A 18. század végére valló mű jelzése: Brandi construxit Sabariae. Bécsben 1798—1820 közt kimutatható egy Brandi Gáspár nevű órás, lehet, hogy azonos a munka mesterével, a készítési helye mindenesetre Szombathely.

8 De Győrnek is volt fuvola-óra készítője, Hitzelberger Antal volt a neve. 1803. december 14-én nyert polgárjogot, helybeli lakos fia volt.

9 Míg tehát a herceg fuvola-órása cseh születésű, a soproni trieri, addig a győri mester magyar születésű; így lehetséges, hogy már egy győri mesternél vándorlása előtt megismerkedhetett a mechanikus órák gyártásával. Életrajzi adatait érdemes volna egybeállítani, egyelőre az bizonyos, hogy mint az alábbiakból kitűnik, korának egyik igen jelentős órásával állunk szemben. A pozsonyi német újság, a Pressburger Zeitung 1807-ben

10 nyilatkozatot hoz tőle, amely szerint a Fehérvári kapunál levő boltjában megtekinthető az általa szerkesztett fuvola-óra; szekrényét asztalos készítette, a hengerek száma hét, óránként hat percig tartó hangverseny hallható a következő darabokból: 1. Mozart: Varázsfuvolájának nyitánya. 2. Cherubini: Rondo a Lodoiska c. opera dallamai nyomán. 3. Krommer hat indulója. 4. Maschek: négy menüett és Klemp: Ländler. 5. Hat magyar tánc Berner Ádámtól. 6. Öt német tánc Sedlak Venceltől. Tiroli dal. 7. Fuga Albrechtsbergertől.

11 Ez utóbbi szerző volt Beethoven tanítója, kitűnő elméleti író és rendkívül termékeny komponista. Hitzelberger meg is említi, hogy erre a hengerre a legbüszkébb. 1810-ben ugyancsak az az újság hoz hírt a Fehérvári kapunál levő műhelyből: most már eladásra kínál a mester egy újabb művet, melyen megerőltető szorgalommal (mit angestrengten Eifer) dolgozott, sőt az elsőhöz képest tökéletesebbet alkotott. A szerkezetet ún. szekreter, írószekrény foglalja magába, és az óra maga is csínos (zierlich). A hengerek száma nyolc, óránként 12 percig szól a muzsika. A műsor éppen nem megvetendő: az első négy hengeren Haydnnek világhírű oratóriuma, Krisztus hét utolsó szava került felvételre, az ötödik Mozartnak egy nagy szimfóniáját játssza. A hatodik és hetedik hengeren az alsóausztriai honvédség (Landwehr) indulói szólalnak meg, végre a nyolcadikon Haydn utódjának, Hummel Jánosnak a bécsi Apollosaal számára írt hat menüettjét és 12 kis német táncát adja elő.

12 Valószínű volt foganatja a hirdetéseknek, csak az ilyen jószágnak ára is lehetett, éppen ezért aligha került helyben gazdája, polgári rangú embernek ennyi költenivalója nem akadt, hiszen Niemecz mesterműve is Angliába vetődött, még Bécsben sem akadt vevője. Hitzelbergernek ezek a munkái sem maradtak ránk, hiszen az volt a sorsuk, hogy a tulajdonos mihamarabb ráunt a változatlan dallamokra, hamar is romlott az ilyen gép, javításához senki sem értett, lomtárba kerültek, és a vége az volt, hogy eltüzelték, mint hasznavehetetlen vacakot. Ambrus Zoltánnak van egy novellája, a Zenélő óra. Egy pincértanulónak az volt az ábrándja, hogy valamikor vendéglőjében zenélő óra legyen. Mikor meg tudta szerezni, maga is, vendégei is ráuntak a kevés változatossága, de óránként ismétlődő muzsikára. Lomtárba került a fiatalkori álom tárgya. 8 Csatkai E., Vasmegyei régi órásokról. Folia Sabarlensia (1933) 349. 9 Lengyel Alfréd levéltáros szíves közlése alapján. 10 Az 1070. lapon. 11 Krom/mer Ferenc bécsi zeneszerző (1760—1831). Maschek Vince cseh harmonikaművész (1755—1831), Klemp, Berner Ádám és Sedlak nevét nem tartja számon a német zenetörténeti irodalom részemről elérhető töredéke. 12 PrZ (1810) 1070. lap. 156