Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Csatkai Endre: Hitzelberger Antal győri órás fuvolaórái

HITZELBERGER ANTAL GYŐRI ÓRÁS FUVOLA-ÓRÁI A fuvola-óra ma a múzeumok ritkaságai közé tartozik, nem azonos a zenélő órával. Divatja az 1800 körüli évek. Rendeltetése az volt, hogy szinte zenekari hatásokat érjen el mechanikai úton. Tulajdonképpen miniatűr-orgona a szerkezete, de nem emberi kéz hozza mozgásba, hanem a felhúzott rugó, amely hengert indít meg, ennek csapjai megnyitják a sípok nyílását, egyúttal mozgatja a fujtatókat, amelyek a sípok számára szállítják a levegőt. Még csak óralapnak sem kell lenni, mert itt nem az idő mérése a fontos, hanem a zene. A szerkezet néha olyan, hogy az óraművel egybekapcsoltan minden 60. percben kis műsort ad.

1 Az ilyen zenei automaták a 16. század óta ismeretesek, Augsburg volt az első készítési helyük, majd a 18. században Berlin vette át ezt a szerepet, a 18. század végén pedig Bécs. Ilyen zen élőgép számára Mozart és Beethoven is írt megfelelő darabokat, de legfőbb szerzőjük mégis Haydn volt, aki a fuvola-óra kedvéért nem kevesebb, mint 32 darabot szerzett. Három ilyen fuvola-óra ismeretes tisztára Haydn szerzeményeivel, főleg magángyűjteményekben.

2 A kismartoni Wolf-múzeumiban, amely szintén magángyűjtemény volt, egy érdekes fuvola-órát lehetett működtetni: mintegy 6—7 darabot játszott; a szerkezet megindításával 4 kis magyarruhás hajdú a kezében tartott fúvós hangszert a szájához emelte és mímelte, hogy ők adják elő a kedves indulókat. A felvilágosodás korszakának bizonyára nagy szerepe volt az ilyen mechanizmus kifejlesztésében; ahogy a barokk a fák növését kívánja a maga ízlésében befolyásolni és nyírott allékat alkot, akként akarták mások a zenét függetleníteni az emberi akarattól. A bécsi középpontból természetesen átterjedt az eszmeáramlat hazánk nyugati végeire is, elsősorban az Esterházyak világára. Az az Esterházy, akit Fényes Miklós néven ismerünk és aki a fértődi kastélyt építtette, nagy kedvelője volt az automatáknak. Már ősének, Pál nádornak is egy beszélő fejet ajánlottak fel, bizonnyal megvette. A kismartoni várkastélyban volt két szobor, Ádám és Éva, amelyek gépezet segítségével időnként nem épp az illem nevében végeztek el bizonyos emberi szükségletet. A fertődi kastélyban viszont egy szék keltett bámulatot, amely fuvola módjára muzsikált, ha ráültek, vagy 1 A fuvola-óráról alig emlékeznek meg az óráról szóló ismertebb szakkönyvek. Így Bassermann—

Jordan, vagy Riemann: Musiklexikon; pár szót veszteget rá Kaftan a bécsi óramúzeum kitűnő vezetőjében, 1929. Rendkívül értékes azonban Schmid F. F. Joseph Haydn und die Flötenuhr c. értekezése, Zeitschrift f. Musikwissenschaft, 1932. Teljességgel feldolgozza a felmerülő kérdéseket. 2 Schmid: i. m. 193—199. 153