Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Erdélyi Gizella: Herakles és Alkestis. Római dombormű a győri múzeumben

gódott és lassú, fejét többnyire lehajtja, leplét szorosan maga köré vonja. 36 A kiskajdi sírtáblán esetleg a kőfaragó meg nem értése következtében alakult át a motívum, de a kor stílusa is befolyásolhatta magát a mintalapot. Alsó-Pannóniában, Intercisából két, nagyobb síremlékhez tartozó dombormű őrizte meg a Herakles—Alkestis jelenetet. Az egyik, jó fenntartású színezése folytán is jelentős tábla 37 homloknézetben ábrázolja a két alakot. Noha az arcok le vannak verve, kivehető, hogy Alkestis arca a fejére húzott köpeny keretében fedetlen volt. Valószínűleg a II. század második feléből való. A másik, töredékes intercisai táblán 38 csak a lehajtott fejjel, lassan haladó Alkestis alakja és Herak­les hátranyúló jobb karja maradt meg, mint a lauriacumi töredéken is (v. ö. 28. jegyzet). A kőfaragó a maga egyszerű eszközeivel is jól kifejezésre tudta juttatni a hangulati tartalmat és a jobbra haladó mozgás képzetét. Ez vezet arra a feltevésre, amelyet már Oroszlán Zoltán hangsúlyozott 39 , hogy a dom­bormű frizszerű volt s a sírtáblákhoz hasonlóan a búsuló Admetost is ábrázol­ták rajta. Iszkaszentgyörgyről legutóbb Fitz Jenő tett közzé egy töredékes Herakles—Alkestis domborművet. 40 Az alakok levegős beállítása, jó arányai, erő­teljes plasztikája pannóniai viszonylatban gyakorlott és ügyes kőfaragó kezére mutat, csak Alkestisnek Herakles felé forduló feje látszik túlméretezettnek. Alapmotívumában rokon az intercisai ép, színezett táblával (v. ö. 37. jegyzet), de kivitelben és részletformákban az iszkaszentgyörgyi domobormű sikerültebb (Herakles izomzatának jobb kidolgozása, a karok természetesebb helyzete stb.). A két alak beállítása összevethető a Nasoniusok sírjának hasonló jelenetével, itt azonban Herakles bal karjával Alkestis vállát öleli át (v. ö. 20. jegyzet). Pannónia Inferiorban, főleg Aquincumban és Intercisában gyakori a nagyobb síremlékek alkatrészein (különböző alakú táblákon, sarokköveken stb.) a szimbolikusan alkalmazott mitológiai tárgyú ábrázolás (jelenet vagy egyes alakok), 41 Pannónia Superiorban viszont ezek — a sírtáblákkal ellentétben — sokkal ritkábban fordulnak elő. 42 így a győri múzeum Alkestis-táblája a néhány ilyen jellegű nyugatpannóniai, ül. brigetiói emléket jól egészíti ki. 43 Kompozí­ciója tükörképben legközelebb áll a római San Pietro alatt feltárt sír Herakles— Alkestis falfestményéhez (v. ö. 21. jegyzet), valamint a hasonló tárgyú antiumi freskóhoz (v. ö. 19. jegyzet). Az egyezések mellett vannak eltérések is. A rótmai freskón pl. Herakles vállára támaszta a bunkót és ezen a karján van az oroszlánbőr is, az antiumi képen pedig más Alkestis beállítása és köpeny­36. Cumont, i. m. 102. 37. Intercisa I. AH XXXIII. (Bp., 1954) 180, 192. sz. Í257. 1-n), LXIV. t. 3, további irodalommal. Ez az első Alkestis-jelenetes dombormű, mely Pannónia területén előkerült. 38. Intercisa I. 181, 197. sz. (258. 1-n), LXVI. t. 6, további irodalomimal. Lehet, hogy a dombormű befejezetlen volt; erre mutat, hogy a redőzet deréktői lefelé nincs kidol­gozva. Megemlítjük, hogy Herakles Alkestis csuklóját itt éppen úgy alulról fogja át, mint a győri táblán. 39. AÉ 38 (1918—19) 38 sk. — Kádár Z., Vasi Szemle I 18 skk. képpel. 40. Fitz J., Kiadatlan Hercules domborművek Fejér megyében (Székesfehérvár, 1957) 3 skk, táblával. A publikálás kapcsán a szerző áttekinti az Alkestis-mitosz emlékeit. 41. A sírtáblákra: Erdélyi, AÉ 77 (1950) 72 skk. 42. Intercisa I. 176 skk., 182—206. sz. LXII—LXVII. t. Mitológiai tárgyú dombor­művek Aquincumból: u. itt, 176, 239. jegyz. 43. Savaria — Szombathely: Sarokkő-pár Óvárról, elől Dioskur, oldalt genius [Burányi G., AÉ 5 (1885) 338. — Paulovics, Lapidarium Savariense, 33 sk]. Síremlék 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom