Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Balázs Péter: „A magyar Marseille”

naplójában lapozgatnunk. A forrongó nép kitermeli magából az alkalmi szóno­kokat is. Érdekes alakja ezeknek a napoknak Disznósi Horváth András. „Egy esméretes házsártos, durva gorombasággal eltelt túlzó elvű ember, ki mint ilyen, a hason szenvü Lukáts Sándor, Kálóczy Lajos, Gyapai Dienes és a. t. által célúk eszközlésére használtatván, a köznép izgatásában hatályos segédjük s egyéb eránt is levélhordójuk s megbízottjuk volt, s mint ilyen nyilván a piarcon főnök ­jeit követve a szószékeket hordozgatta s fel-fel állva a néphez szónoklott és izgatta azt... így ezen izgató s rendet, állományt, kormányt döntő esméretes párt benne emberét találván, — őtet hogy közelebbi célukra használhassa, megyei hajdúnak tette: — ez állásában még inkább elbizakodva, még akkor is, midőn már az ausztriai hadsereg előnyomult és ... a törvényes kormány beállott, az izgatást folytatván ... béfogatása előestéjén egy cs. k. generális ur adjutánsát, ki sürgetőleg a megyeházánál előfogatot kért... teremtettével utasította el.. ." 21 Megindul a röpiratharc is: részben nyomtatásban, részben a falakra, boltok ajtajára kifüggesztett plakátok, röpcédulák révén. Haagen Ferenc Károly kal­már ellen az a vád, hogy „mindennemű szennyes plakátumokat" függesztett ki boltja ajtajára. 22 Az ifjúság szervezését Keresztesy Ambrus végzi: „ ... a győri tanuló ifjúság hatályos mozgalmakat kezdett kifejteni, melynek célja petíció és őrködés volt, s mely könnyen a Bécsi Aula mintájára elfajulhatott volna ... ezen mozgásnak a magát mindenbe avató párt embere, Keresztesy Ambrus volt elő idézője." Az Akadémia tanácsa a március 31-én tartott rendkívüli ülésen az előadások május elsejéig történő szüneteltetését javasolja „ ...miután ily ingerült állapotban s vészteljes mozgalmaktól felháborodott kedélyek hullámai közt a tanulmányok kivánt sikerrel sem a tanítók, sem a tanulók részéről nem folytathatók .. ." 23 Ugyanakkor Gyapay Dénes „veszélyes népgyűléseket a megyében faluról­falura járván cimboráival alakulásba hozta .. ." 24 A mozgalomnak ekkor már vidéki hívei is vannak. Heckenast András csa­naki tanító és jegyző ellen azért rendeltetik el a későbbiek folyamán vizsgálat, mert „ő mint túlzó elvű, a hasonló gondolkodású ifjú prókátorokkal egyetértő volt, s Győrbe hozzájuk bejárogatott s hozzá is ifjak jártak ki... Kálóczy Lajost az ország gyűléshez követül megválasztani segítette, azzal levelezésben állott, s Kossuth pártján állva még a mozgó querilla csapatot is pártolta .. ." 25 A népgyűlések — miként a császári ügyész feljegyezte — megyeszerte „inge­rültséget okoztak" és „tetemes elfajultságra" vezettek. Győrött a népgyűlések és a gyakori utcai csoportosulások résztvevői főképpen a gabonakereskedelem pangása miatt kereset nélkül maradt napszámosokból és szállítómunkásokból kerültek ki. Ennek a tömegnek puszta léte is állandó félelmet ébresztett a városi vagyonos polgárságban. 1848 tavaszán a városi elöljáróság kétségbeesetten sürgette a Helytartótanácsnál, majd a felelős magyar kormánynál, hogy hagyja jóvá Kováts Márton főbíró bástyán levő házának a város által történő meg­vásárlását, mert a ház eddig útjában állt a bástyabontás folytatásának. Már pedig — írja a magisztrátus — a város „napszámozó osztályának számos egyénei, 21 Zánthó naplója 72. sz. 22 Zánthó naplója 14. sz. 23 Zánthó naplója 81. sz. bejegyzés és GYÁL Akadémiai tanácsülések jegyző­könyve 1848. III. 31. 24 Zánthó naplója 9. sz. 25 Zánthó naplója 61. sz. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom