Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Balázs Péter: „A magyar Marseille”
alkalmat nyújtott s igy fősegéd eszköz volt állományt és csendet veszélyeztető túlzásoknak kivitelére... nála s véle mind olyan emberek társalkodtanak, kik mint a kérdésekhez csatolt meghivó levél is mutatja, nagy meghittséggel magokat elv-társoknak címezték, milyenek tudniillik az esméretes zsarnok s teljes hatalmú kormány biztos Lukáts Sándor, Szabó Kálmán, Kálóczy Lajos, Zichy Ottó, Keresztesy Ambrus, Gyapay Dienes, Uchtritz Emil, Pompery János, Kozma Imre, kik részint mint kormány biztosok, részint mint Kossuth Lajos cinkosai és pártosai... méltán törvényen kívülieknek, földönfutóknak nyilváníttattak. Kitetszik, hogy házánál s egyetértésével érleltettek meg azon elvek, melyek kaján célúk elérésére közakarattal alakítva, őket kölcsönös erőkifejtésre és így mind Győr, mind Mosón megyében a zavarok eszközlésére és a határozatoknak célúk szerinti kivitelére képessé tették. Világos ez köztudományból... hogy íme Purgly Sándor és elv-társai, csupán azért, hogy Mosón megyében joguk legyen fellépni, mivel az nékiek a békés rendek által kétségbe hozatott, V4 mérős káposztaföldet vettek és ezt 10 elv-társoknak fateáltatván, birtok jognak nem terjedésével, hanem mélységével vitatták itt szólási jogukat, s annyira zavarták azon csendes megyét, hogy kir. vizsgálati commissio szükségeltetett s csak a kapott actiók széleszthették őket a célbavett rend megdöntésétől, melynek magját azonban elvetve, Mosón megyében is, hogy hátra hagyták, kimutatták a forradalmi események ... Az ő házánál és egyetértésével fejtettek ki azon gonosz határozatok, melyek az elöljárók, magistrátus és törvényes hatóság megdöntésére, és igy fejetlenség és korlátlanság eszközlésére céloztak; ezért az utcákon, nagyobb tereken, kávéházi nagyteremben tartott izgató népgyülésekben volt lázító szónoklatok.... Purgly Sándor hatályos fellépése és segedelme által a követválasztásnál, hol kisebb qualificátio a nagyobb koncurentiát megengedte, minden utón módon és fogásoknak felhasználásával, csábítás és céhek megrontásával, választási elnökök, jelesen Kálóczy Lajos és Preng Mihály hitszegő csalfaságaikkal csakugyan Lukáts Sándort a legcudarabb eljárással megválasztották, s igy az országgyűlési követ lévén, alkalmat nyert, hogy országos biztosnak kineveztetvén, itt az egész vidéken zsarnokoskodhatott: s mind ezeket Purgly Sándornak méltán tulajdonithatni, ki tudniillik atyjától nyert örökét nagy részben ijetén embereknek ápolásokra vesztegetvén, maga karakterét társaiban jellemezte a nagy közönség előtt: és kegyelmes fejedelme ellen is nyilván kimutatta, midőn hadserege ellen fegyvert fogván Kossuth Lajos pártján s azzal schwechatti csatatért is megfutotta .. ." 18 A szűkebb körű megbeszélések eredményeként a városban egymást érik a népgyűlések, a falvakon is megindul az agitáció. Lukács Sándor az április 12-én tartott népgyűlésen azzal támadja meg a városi tanácsot, hogy a politikai jogok gyakorlásából — a törvények kijátszásával — a széles néprétegeket ki akarja zárni. 19 Válaszul a tanács reakciós elemei azzal akarnak Lukács ellen hangulatot kelteni, hogy a kat. vallás ellenségének kiáltják ki. 20 A városban uralkodó izzó hangulat, a tereken, piacokon összegyűlt emberek forrongásának jellemzésére érdemes újra csak Zántho Mihály császári ügyész 18 Uo. 19 Szávay Gy., Győr, Monográfia. (Győr, 1896) 324 s a köv. lapokon. 20 Jellemző, hogy e vád alól az április 23-i népgyűlésen az éppen arra sétáló Rónay Jácint bencés tanár tisztázza Lukácsot. A véletlen találkozás szoros — a száműzetésben is tartó — barátság forrása lett. 117
