Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Filep Antal: Győr XVIII. századi településtörténetéhez

GYŐR XVII. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ A magyar történetírásnak nem éppen erős oldala a várostörténeti és helytörténeti kutatás.

1 Győrött is sok az adósság e téren. Hiányzanak a korszerű anyaggyűjtések, feltárások, amelyekre később az oly régóta esedékes új szemléletű nagyobb összefoglalás épülhetne. Súlyos hiba az is, hogy a győri történeti irodalom kapcsolatai a társtudományokkal nagyon gyérek. Áll ez az ipartörténetre, középkori régészetre, nyelvészetre, néprajzra egyaránt. Bizonyos arisztokratikus idegenkedés is mutatkozott. Az országosan is páratlan teljességgel együtt levő céh iratanyagból két-három közlemény jelent meg mindössze. Elgondolkoztató, hogy összegyűjtésük óta majdnem száz esztendő telt el.

2 Annál súlyosabb ezeknek a tudományoknak az elhanyagolása, mert városaink igazi jellegét, sajátosságait hitelesen megragadni nélkülük nem lehet. A magyar és egyáltalán a keleteurópai városfejlődés meg sem érthető, ha a vizsgálódásoknál nem vonják be a történeti forrásokat kiegészítő, vagy azokat értelmező ipartörténeti, történeti néprajzi, településtani adatokat. Győr esetében több mint 25 esztendeje az egyik vezető történészünk rámutatott a Győri Szemle és a győri helytörténeti kutatások módszerében is, felfogásában is a kor szintjénél konzervatívabb jellegére.

3 Korszerű várostörténeti kutatásainkból különösen Győrött, nem hiányozhatnak a jövőben a történeti néprajzi vizsgálatok. Városunk életéhez számos olyan jelenség kapcsolódott, amelynek történeti rögzítése, elemzése csak a néprajz segítségével oldható meg. Ez sajátos feladatokat ró múzeumi munkánkra is, Ennek megfelelően intenzív néprajzi módszerű, (célkitűzésében mégis részben várostörténeti) kutatásokat kezdeményeztünk. 1961-ben a volt külvárosok területén építészeti kutatásokat kezdünk, illetve ilyeneket szervezünk a Városi Tanács VB messzemenő támogatásával. Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálata során kialakult módszerek segítségével szeretnők gazdagítani várostörténeti ismeretanyagunkat. Csak így juthatunk el a dolgozó, tevékenykedő városalkotók mindennapjainak közelébe. E munka szükségességét szándékozunk az alábbi várostörténeti-településtörténeti, azontúl néprajzi adalékkal, adatkommentárral e cikk keretében igazolni. Előrebocsátva meg kell 1 Szűcs J., Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. (Bpest, 1955) Bevezetés című fejezete. 2 Jankó L., Győri ötvösök a XVI—XVII. sz.-ban. (Győr, 1934) 34. Klny a GySz-ből; ötvös apródok Győrött (Győr, 1938) 20. Klny a GySz-ből; Bedy V., Győri fuvarosok. GySz (1930) 293—301. — Bedy V., Adalékok a győri ipar történetéhez. GySz XII. (1941) 108—119, 182—188. XIII. (1942) 21—29, 92—95, 131—143, 181—194. 3 Mályusz E., Három folyóirat. Sz. (1934) 62—65. Módszertani tanácsait az egykori illetékesek megszívlelhették volna. iei