Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Erdélyi Gizella: Herakles és Alkestis. Római dombormű a győri múzeumben
Herakles az Alvilágból kiragadott Alkestist visszavezeti a földre, egy, a Villa Albaniban levő töredéken, 14 valamint a cannes-i szarkofág bal keskeny oldalán 15 maradt fenn. Ezt a jelenetet faragták ki a firenzei UffÍziben levő, Róínából származó Proserpina-szarkofág jobb keskeny oldalán is 16 , ami a két mondakör rokon szimbolikus tartalmára mutat. Herakles itt félig szembefordulva, Alkestis fejéről emeli fel a fátyolt. A római sírkamrákban az Alkestis-mondával kapcsolatos falfestményeken és stukkó-reliefeken a halálból való szabadulás és visszatérés, a sírontúli viszontlátás gondolata került előtérbe s így a Herakles és Alkestis-jelenet, mely a szarkofágokon alárendelt helyre került, itt önálló, kiemelt szerepet kapott. Példa erre a Via Ostiense egy sírboltjának falfestménye 17 , egy columbarium stukkó mennyezetképe 18 , valamint egy falfestmény Antiumból (Drezda). 19 A Nasoniusok sírkamrájának egyik képén Herakles és Alkestis az ülő Admetos előtt áll, aki döbbenten néz az érkezőkre. 20 Ujabban a San Pietro alatt feltárt egyik sírkamra falán került elő egy kétalakos Herakles—Alkestis falfestmény. 21 A mondának ugyanez a jelenete, a halálból való menekülés szimbóluma, honosodott meg a római provinciák síremlékművészetében is, részben sírtáblákon, többnyire azonban nagyobb síremlékekhez tartozó domborműveken. Szarkofágon a provinciákban az Alkestis-monda nem szerepel. 22 Észak-Afrikában, El-Amruniban, Quintus Apuleius Maximus monumentális síremlékének egyik domborművén 23 a Rómában szokásos képtípustól eltérő fogalmazásban 14. Robert, III. 1. 35, 31 1 sz. ábrával. Bal keskeny oldal, valószínűleg egy Alkestisszarkofágról. 15. Robert, III. 1, 26 skk, 22a és 22b sz. ábrával. Jobb keskeny oldal: Alkestis Pluto előtt áll; bal keskeny oldal: Herakles vezeti Alkestist, mögötte az Alvilág kapuja, a kapu mellett a Kerberos. 16. Robert, III. 3, 464 sk, CXXI. t. 372. sz. (II. század első fele). Bal keskeny oldal; Hermes Alkestist az Alvilágba vezeti. V. ö. III. 1, 35, rajzzal. Reinach, Rel. III. 25, 1—3. 17. Notizle degli Scavi, 1919. 297. — Reinach, Repertoire de Peintures (Paris, 1922) 187, 3. (továbbiakban: Reinach, Peint.). Háttérben az Alvilág kapuja, Herakles bal karja Alkestis vállán. 18. Jahn, O., Ber. sächs. Ges. 1869 II. t. 2. — Robert, III. 1, 28, ábrával. — Reinach, Peint. 187, 4. Háttérben az Alvilág kapuja, Herakles bal karja Alkestis vállán. U. itt egy másik képen Herakles és Admetos: Jahn, O. i. h. II. t. 3. — Reinach, Peint. 187, 2. 19. Hettner, H., Bildwerke zu Dresden. (1881) 126, 281. sz. — Reinach, Peint. 187, 5. 20. Michaelis, A., Das Grabmal der Nasonier, JDAI XXV (1910) 107, 3. mell. X. sz. Szerző utal rá, hogy a fülkékben az életnagyságú képek, köztük a jobb oldal középső képe: Herakles és Alkestis, gondolati tartalmuknak megfelelően — szabadulás az alvilágból — kapták kiemelt helyüket. Reinach, Peint. 187, 6; Rumpf, A., i. m. 185. 9. jegyzet, további irodalommal. 21. Bradford Welles, C, Archaeological News. AJA LI (1947) 284, LXIX. t. A sírkamra másik falán Admetos, botra támaszkodva. Egyik kép Alkestist trónon ülve ábrázolja Admetosszal. 22. Mercator kölni város térképének szélén többek között egy szarkofág rajza maradt fenn, mely akkoriban Kölnben, egy kanonok házában állott. J. Klinkenberg [Die römischen Grabdenkmäler Kölns. BJ 108/9 (1902) 151 sk., 3. kép] a hármas tagolású homlokoldalon bal szélen a Herakles—Alkestis jelenetet, jobb oldalt Hermes— Alkestist, a középen Alkestis haldoklását látta. Ê. Espérandieu (Recueil gén. VIII. 6492. sz.) már — sokkal hihetőbben — nemi említi Alkestist. Nála a középső rész meghatározása: halotti lakoma, két oldalt Herakles, illetve Hermes vezet egy-egy elhunytat az Alvilágba. 23. Berger, Ph., Le mausolée d'El-Amrouni. RA III. S. XXVI (1895) 79, 3. kép. V. ö. Cumont, i. m. 30. 3. jegyzet. A síremlék egy másik domborművén Orpheus és Eurydike is szerepel (Berger, i. h. 2. kép). 9
