Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Uzsoki András: Huszár Gál magyaróvári működéséről 1554–1560

Wohnitzky várkapitány megkísérelte pártíogodtja megmentését, ezért november 8-án levelet írt Miksának, közölvén vele a királyi rendeletet, mely előtt kész ugyan meghódolni, de előbb közvetlen ura utasítását várja.

47 A választ nem ismerjük; valószínűnek tartjuk, hogy nem történt meg a rendelet végrehajtása, hisz ez a várkapitányra volt bízva. Ferdinánd rendeletét az eretnek nyomdákra vonatkozóan általában nyugaton sem hajtották végre, s a fenyegetések papíron maradtak.

48 Huszárt így nem akadályozták meg működésében, tovább dolgozott. Munkássága az 1559-es esztendőben új eseménnyel gazdagodik. Ebben az évben társul hozzá Bornemisza Péter, kinek 1559-ben, talán éppen augusztus 28-án kellett Bécset elhagynia, mert akkor már tilos volt a protestáns igehirdetés. Az ismerős Huszár Gálhoz húzódott Magyaróvárra.

49 Nem sokkal utána még Miksa udvari papjának, Pfausernek is menekülnie kellett Bécsből.

50 Bornemiszának Magyaróvárra kerülését Schulek Tibor vetette fel először: az esztergomi székesegyház könyvtára egy régi humanista könyvének a hátsó fedőlapján Balassi Bálint gyermekkori íráspróbálgatásai mellett Bornemisza Péter néhánysoros feljegyzése található: „Quod Deus coniunxit, Ho(mo) no(n) separet. 1560 Ingressus sum iter cum filiolo Zacharia et A. Cal februarii Cassoviam versus. 1560 Liberavi D. Galium." A feljegyzés lényege a következő: 1560 február elsején Zakariás nevű fiúcska val és egy bizonyos A.-val Kassára indult és 1560-ban megszabadította Gál urat. E néhány sor igazolja, hogy Bornemisza összeköttetésben állt Huszár Gállal, melynek bővebb magyarázatára később térünk ki. Huszár nyomdájában a felszaporodott munkában Bornemisza mint korrektor segített.

52 A XVI—XVII. században a külföldi tanulóifjak megélhetésének egyik szokásos módja, hogy nyomdai korrektori vagy szedői munkát vállaltak. Bornemisza is így dolgozott Huszárnál, ahol először hasznosította külföldi tapasztalatait.

53 A magyaróvári nyomda Ferdinánd tiltó rendelete ellenére tovább működött. 1559-ben megjelent a második magyaróvári sajtótermék 32 levél terjedelemben, Sztáray Mihálynak a „Comoedia lepidissima de sacerdotio", „Az igaz papsagnac tikoere" című munkája, melyet „A Semneci, Cremneci és Besztercei boelch Tanachoknac, es mind az egész Magyar Ország Banyáin lakozó Christus hiueinec" ajánlott Huszár.

54 ősszel jelent meg a harmadik Huszár-féle nyomdatermék 45 levél terjedelemben, mely Bullinger Henriknek „Institutio christianae fidei ad opressas Hungáriáé ecclesias" című munkája. E könyvecskét Huszár Pfausernek ajánlotta 1559 november 15-i keltezéssel.

55 Az ajánlás valószínűleg hálából és tiszteletből történt, de már elkésett vele. ugyanis a bécsi üldözés a főherceg udvari 47 Uo. 48 Fitz i. m. 100. 49 Schulek i. m. 18-20. 50 Uo. 51 Uo. 19. 52 Uo. 20. — Horváth i. m. 265. — Koltay—

Kastner J., Bornemisza Péler humanizmusa. Irodalomtörténet (1953) 94. 53 Koltay—

Kastner i. m. 93—94. 54 Gulyás i. m. 112. és a 87—88. kép 55 Uo. 4 Arrabona 49