Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Lengyel Alfréd: II. József reformjai és a rendi Győr megye ellenállása
Annál mélyebb hatást váltottak ki a fejlemények a nép körében. Az árak rohamos emelkedése, a katonaság élelemmel és takarmánnyal való ellátása, 21 az adóteher fokozatos súlyosbodása nagyon kiábrándította a tömegeket II. József reform-politikájából. A háborúban való részvételi szükségességét — a legnagyobb inség idején — sehogy sem tudták felfogni, de amikor annak káros következményeit már a saját bőrükön kellett tapasztalniuk, korábbi lelkesedésüket az elkeseredés váltotta fel. A császár által felkarolt jobbágy-réteg is ily módon, a két rossz közt választva, lassanként inkább a rendiség. felé kezdett közeledni, hogy közös nevezőre hozható érdekeit megvédje az uralkodó-ház végső célkitűzéseivel szemben. A dunántúli megyék hangulatára legjellemzőbb volt a bécsi körök általános véleménye, amely tisztában volt azzal, hogy az udvar a parasztság segítségére sem alapozhat, ha az erőre kapott vármegyék ellenszegülése egyszer kirobban. Közben az újoncállítás és terménybeszolgáltatás kisebb-nagyobb zökkenőkkel haladt a maga útján. Az igazgatásnak gyakran igen súlyos feladatokkal kellett megbirkóznia, mert a nemesség hidegen tartózkodott minden támogatástól közreműködéstől, viszont a lakosság is egyre elutasítóbb magatartást tanúsított a kényszerrendszabályok elfogadása körül. A gabonaeladások ezúttal még simábban bonyolódtak le, de a fiatalság a közeli erdőkbe, hegyekbe menekült a katonai szolgálat fenyegető réme elől. 22 A helytartó-tanácsnak a legszigorúbb eszközökhöz kellett nyúlnia, hogy megakadályozza a további kudarcokat. A gabonabeszolgáltatás ellenőrzését külön biztosokra bízták, a terményeket eltitkolok feljelentőit magas jutalmakban részesítették, a kereskedőknél lévő gabonakészleteket egyszerűen lefoglalták. 23 Az egyesített vármegye még így sem teljesítette maradéktalanul a rá eső hányadokat és nem egyszer ismételt sürgetések után tett csak eleget a felhívásoknak. A következő évi megajánlásoknál azután már komolyabb akadályok merültek fel. A szokatlan hideg és a nyomában bekövetkezett szörnyű tavaszi árvíz, amely a Szigetköz vetéseit úgyszólván teljesen elpusztította, már előre kizárta, hogy az újabb követelményeknek a vármegye meg tudjon felelni. De ettől eltekintve, Győr és Mosón megyék köznemessége különféle kifogásokkal kereken megtagadta a beszolgáltatás további folytatását, hogy ezzel is kifejezésre juttassa az uralkodóval szemben táplált ellenséges érzületét. A hivatalos vármegye ugyan enyhítette a tényállás valódi indító okát s felterjesztésében egyéb akadályokon kívül az Ínségre hivatkozva jelentette be döntését, hogy a kirovásra került menyiségnek csak egy hányadrészét tudja magára vállalni. 24 De a felsőbb fórumok nagyon jól sejtették, hogy ez a mentség csak kevéssé állja meg helyét, igazi magyarázatát egészen más irányban kell keresni. A megyegyűlések különben ekkortájt már mind gyakoribbak és egyre hangosabbakká váltak. Igen sokszor felvetett követelmény az alkotmányossághoz való visszatérés és a már annyiszor beígért, de meg nem tartott országgyűlés meghirdetése. Ebben az összes vármegyék egyetértettek, sőt a nemesség megadóztatásán kívül a jobbágyság további adóterhelése ellen is szót emeltek a 21 GyÁL., Mosón m. közgy. jkv. 6064 1787. és 411, - 477/1788. 22 GyÁL., Mosón m. közgy. jkv. 657/1789. 23 GyÁL., Mosón m. közgy. jkv. 119, - 598, - 615, - 951/1788. 24 OL., Kane. lvt. 160151789. 80
