Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Uzsoki A.-Szőke B.: Honfoglaláskori magyar sírok Páliban

ható 3,7).'^ Bal kar a mellre, jobb kar a hasra hajtva. Az állkapocsszárak végén mindkét oldalon egy-egy nyitott ezüst karika. (I. táb. 6., 8.) A jobb könyök kül­ső oldalán 2 cm hosszú alaktalan rozsdás vastöredék. A sír földjében faszénrö­gök, a medence fölötti rétegben állati csontok. A sírgödör körvonalai 50 cm mélységben jól kirajzolódtak. Végei a fejnél s lábnál ívesen alakítottak, falai kissé ferdén dőlnek, úgyhogy a sír lefelé szűkül, feneke egyenes, lapos. 3. sz. sír. Ny-K irányban hanyatt fekvő 20—22 éves férfi váza. A váz hossza a sírban 143 cm. A koponya kissé balra fordult, jobb kar a mellre hajtva, bal kar a test mellett nyújtva, a kézfej a combcsont forgórészén nyugodott. A lábak egymás mellé helyezve nyújtottak. A jobb combcsonton belül, a medencétől kezdve a lábfejek felé három nyílcsúcs (I. táb. 2—4.) feküdt hosszában egymás mellett. Hegyük a lábfejek felé irányult, tüskéjükön még megőrződött a fa nyíl­vessző nyoma. A sír földjében faszénrögök. A sírgödör alakja szabálytalan, végei ívesen alakítottak, lábnál 75 cm, fejnél 55 cm széles, mélysége 86 cm. A sír feneke széltében teknőszerűen vájt, ezért a váz karcsontjai a többi csontnál magasabban feküdtek. Hosszában is teknőszerűen alakított volt a sírgödör, ezért a váz gerince meghajolt, összecsúszott, s ez magyarázza a váz sírban lemért fel­tűnő rövidségét. A sír lefelé tölcséresen szűkült. 4. sz. sír. A sír nagy részét megsemmisítették. A vázból csak a koponya és a közvetlenül mellette fekvő néhány csont maradt meg. Az elpusztított váz Ny-K irányban feküdt. A sír mélysége 54 cm. A kissé balra dőlő koponya alatt a nagylyuk mellett törött bronzhuzal karika, ennek párja az állkapocs bal ágá­nál feküdt. (I. táb. 5., 7.) 5. sz. sír. Ny-K irányban (É-tól 80° eltéréssel) hanyatt fekvő nő váza. Hosz­sza a sírban lemérve 150 cm. A halott fejét valószínűleg erősen alápárnázták, majd a beállott korhadás következtében a koponya teljesen kifordult a helyéről, a két kulcscsont pedig kissé távolabb került a test többi részétől. Mindkét kar nyújtva a test mellett, a lábak is egymás mellett, nyújtva feküdtek. A sír mély­sége 68 cm, szélessége 60 cm, hosszúsága 205 cm, a két vége ívesen kiképzett. A sír földje sötét színezetű volt, benne apró faszénrögök. Melléklet nem volt. 6. sz. sír. Ny-K irányban hanyatt fekvő, szántással megbolygatott váz. A sír­ban lemért hossza fej nélkül 142 cm. Jobb kar a medencére hajtva, bal kar való­színűleg a test mellett nyújtva, a lábak is nyújtottak. A váz 26 cm mélyen feküdt, a felszín alatt, melléklete nem volt. A sír körvonalait nem lehetett meg­állapítani. 7. sz. sír. Ny-K irányban hanyatt fekvő férfi váza. A váz hossza a sírban le­mérve 163 cm. A koponya kissé balra billent, a karok nyújtva a test mellett, a lábak szorosan egymás mellé téve nyújtottak. A bal alsókar alatt vas kés, hegyé­vel a lábfejek felé. (I. táb. 10.) A bal könyök felett és a bal lábszár mellett egy ököl és egy féltégla nagyságú kődarab (valószínűleg régibb korból való kézi őrlő­kövek töredékei). A sír földjében őskori cserepek, töredezett füles bögre, állati csontok. A sír mélysége 89 cm, szélessége 65 cm, hosszúsága 192 cm, két vége ívesre formált. A sír feneke széltében teknősen kivájt, a váz valószínűleg ezért erősen öszenyomott, de teknősen behajló a sír hossztengelye irányában is (3. ábra), ezért a váz medencerésze a legmélyebb fekvésű. (II. táb. 2.) 1 Nemeskéri János szóbeli közlése alapján. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom