Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Uzsoki András: Huszár Gál magyaróvári működéséről 1554–1560

székesegyház ajtajára. A Huszárt megidéző Velykei már korábban is foglalkozott az eretnekekkel, 1551-ben és 1552-ben a soproni és a Sopron környéki eretnekek ellen intézkedett.

37 Az idéző levélben ismertetik a komáromi főesperes (Bedy adatai szerint ekkor Gorigniczay Bálint volt a komáromi főesperes)

38 jelentését, mely szerint „Óvár mezővárosban egy Gál nevű áldozár tartózkodik, a ki elpártolván a kath. szentegyház igazságaitól és egyetemes rendelvényeitől, tévtanokat karolt föl, gonosz és botrányos hitelveket terjeszt a nép között; a miért is már korábban néhai tisztelendő Zaall János a pozsonyi egyház helynöke mint pogányt és szakadárt egyházi censurákkal és kiközösítéssel sújtotta, ..." s mivel ennek lellenére „folytonosan megmaradt tévelyeiben", a győri szentszék elé idézik.

39 Az idézést nem a sajtótermék megjelenése váltotta ki, mert a kifüggesztés már egy nappal a Miksának szóló ajánlás keltezése előtt megtörtént, hanem inkább az, hogy a győri várőrség tisztjeinek felhívására Győrbe is átjárt prédikálni.

40 Huszár előtt Győrött a katonasággal odakerült német lelkészek hirdethették a reformáció tanait,

41 kivéve néhány esetet, mint pl. 1544 tavaszán a pápai iskola lutheránus rektora prédikálgatott.

42 A győri katolikus papság természetesen tiltakozott Huszár Gál tevékenysége, ellen, aki még azt is kijelentette, hogy kész velük bármikor vitába szállni. Erre szolgált válaszul az idéző levél.

43 A kitűzött határidőre nem jelent meg Győrött, mert — Fraknói szerint — az óvári várkapitány távol lehetett és az ő tudta nélkül nem akarta Óvárt elhagyni. A győri szentszék elmarasztalta és mint eretneket kiközösítette. A várkapitány április második felében érkezett haza s ekkor Huszár arra kérte őt, hogy engedje át Győrbe az eretnekség vádja ellen magát megvédeni, szólítsa fel győri tiszttársát, hogy vegye őt védelmébe és óvja meg az erőszaktól. Woh~ nitzky azonban nem tekintette magát illetékesnek, ezért a főhercegtől kért utasítást, kinek válaszát azonban nem ismerjük. Fraknói közlése szerint a kapitány sajátkezű feljegyzése: „Soll nicht erscheinen", kétségtelenné teszi, hogy Miksa ellenezte Huszár megjelenését Győrött és az ügy békés rendezését óhajtotta.

14 Nem akart -— mint címzetes cseh király — magyarországi ügyekbe beavatkozni, és atyjával, Ferdinánddal összeütközésbe kerülni. A győri káptalan a kiközösítéssel még nem tudta megakadályozni Huszár további működését, ezért Ferdinándhoz fordult, aki Oláh Miklós esztergomi érsek ellenjegyzésével 1558 november 1-én szigorú rendeletet bocsátott ki, ezzel a címzéssel: „Discreto Gallo presbytero in Owar commoranti, fideli nobis dilecto".

45 E rendeletben Ferdinánd megtiltotta az eretnek tanok terjesztését és a könyvek nyomtatását, a kapitányt pedig súlyos büntetés terhe alatt utasította rendeletének végrehajtására.

46 37 Bedy V., A győri székeskáptalan története. (Győr, 1938) 346. 38 Uo. 373. 39 Fraknói i. m. 25. 40 Uo. — Payr i. m. 358. — Zoványi J., A magyarországi protestantizmus történetéből. (Bp. 1940) 169. 41 Payr i. m. 356. — Zoványi i. m. 169. 42 Payr i. m. 357. 43 Fraknói i. m. 25. 44 Uo. 26. 45 Ráth Gy., (Bp. 1896) 19. - Payr i. m. 541. 46 Fraknói i. m. 26. 48