Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Szőke Béla: Győr nevéről
kagán — székhelyét, udvarát, mely valahol a Duna-Tisza közén vagy a Tisza jobb partján állott. A mai német „Ring" szó „kerek" jelentése a régi frank „hring" esetében nem valami kerek, gyűrűalakú sáncvár megjelölésére szolgált. A szó a királyi, fejedelmi, általában politikai tanácsoknak azt a sajátosságát fejezi ki, melynek értelmében e tanácsok résztvevői köralakban helyezkedtek el. 19 A tudomány a mai napig nem tudta tisztázni, hogy milyen nyelven beszéltek az avarok, 20 tehát légből kapott az a magyarázat, mely szerint a frank „hring"-nek az avar „gyúr" szió felelne meg. — Hasonló a helyzet az avar sánc várakkal is, melyeket hringeknek vagy gyürüváraknak nevez régészeti és történeti irodalmunk, ugyanis az egykori avar birodalom területén fekvő egyetlen olyan földvárat sem ismerünk, melyet szakemberek feltártak volna s mely a leletanyag alapján az avarságnak volna tulajdonítható. A Győr helynévnek a frank ,,hring"'-gel s a képzelt avar „gyűr"-rel való azonosítása tehát nem más egyszerű koholmánynál, melynek se történeti, se nyelvészeti, se régészeti alapja nincsen. 3. A nyelvészek és történészek egy része személynévi eredetűnek tartja a Győr helynevet. Említettük már, hogy a múlt század elején Czech János részben Enessey György véleményét fogadta el Győr nevének eredetéről. Czech azonban egy másik elgondolást is lehetségesnek tart. Eszerint Győr „vár és az egész megye, a régi Geur, Jeur, vagy Gőr nemzetség után neveztetett volna el." 21 Föltevését Ráth Károly elvetette, mivel — mint mondja — Győr vidékén ilyen nevű gazdag nemzetség nem élt. 22 Tudálékos ízű Rupp Jakab közlése. A pozsonyi káptalannak egy XVI. századi oklevelére hivatkozva írja, hogy Győrt egy „György nevű szent életéről híres áldozár után, Geurnumnak is kezdték nevezni latinul, míg a németek a régi Arabó név után képzett Raab, a magyarok pedig a György áldozár nevéből képzett Győr nevét fogadták el s tartották meg egész mostanáig." 23 Ujabb nyelvészeti irodalmunkban is találkozunk kísérletekkel Győr nevének személynévi eredetű magyarázatára. Pais Dezső és Németh Gyula a Győ, Gyöd — Gyüd; Jeür>Győr; Dér>Dőr; Derzs hely-, illetőleg személyneveket a bolgár-török Gyeü személynévből magyarázza. 24 Mikos József egy eredeti Gysürü^ Gyeüri alakot tételez fel s ezt — mint személynévből származó helynevet — Pais és Németh alapján a Gyeü--Győ tőre vezeti vissza. 25 Györffy György egy újabb munkájában írja, hogy a kora Árpád-kori várak a X. században nemzetségfők várai voltak. Amikor ezek később ispáni várak lettek, a beléjük ültetett királyi ispánok neve maradt fenn e várak nevében. Például hozza fel Győrt, mely Győr lovagról, Otho comes apjáról nyerte a nevét. 19 Pl. a mai is divó „kerek asztal" konferenciák. 20 Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. Szent István Emlékkönyv II. (Bp. 1938) 435. 21 Ráth K. i. m. 22 Uo. 23 Rupp J., Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre. I. (Pest, 1870) 418. 24 Pais D., MNy XXIII (1928) 507. - Németh Gy., MNy XXIV. (1929) 149. 25 Mikos J., MNy XXXI. (1935) 250. 16
