Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Czigány Béla: A vörösőrség Győrött (1919)

városi osztagának tagjait részesítse jutalomban. Megemlítette, hogy ez az osz­tag hónapok óta teljesíti nehéz szolgálatát anélkül, hogy bármiféle jutalom­ban részesült volna. Azt javasolja, hogy a jutalmat a nemzetőrségnél eltöltött szolgálati napok arányában állapítsák meg. 24 A direktórium teljesítette is a kérést és részükre április végén 114 500 koronát utalványozott ki. 25 Hasonló kérést nyújtott be a 2. számú vörösőr ezred. I. zászlóaljának parancsnoka is. Benne a II. és III. osztagban szolgáló volt győri nemzetőrök részére kér jutal­mat. 26 Az először említett beadvány aláírásaiból és a másodikhoz csatolt kimu­tatásból megismerjük Vizi István, Doró Lajos, Kalászi Ernő és Zalka József, továbbá Feikner Mihály, Czinger Gyula, Csonka István, Baráth Márton, Mo­gyorósi István, Baráth Lajos, Grün Albert, Kopcsa Dénes, Scherff Imre, Káldi József, Völfinger János, Hajdár József, Németh József, Nagy János, Rozenberg Béla, Kakas János, Illés Sándor, Tatai Ferenc, Deák Zsigmond és Ulreich Sán­dor győri vörösőröket, akik korábban mint nemzetőrök teljesítettek szolgála­tot. Egy május hó 20-án kelt összesített költségjegyzék pedig a következő győri vörösőrök neveit őrizte meg: Szűr Ferenc, Szalontai Bálint, Ferenczi Lajos, Szíjártó József, Molnár Imre, Rácz János, Kesely János, Torna Lajos, Mégla Ferenc, Inodai József, Szakály József, Csizek János. Tóth József, Horváth István, Kránicz Ambrus, Román Vilmos, Fuchs Sándor és Fördős József. 27 A vörösőrség szervezése Győrött és a megye területén az 1. B. N. számú rendelet utasításának megfelelően történt. A rendelet végrehajtási utasításához csatolt melléklet szerint a belügyi népbiztosság városunkat és megyénket a IV. számú soproni vörösőr kerületbe osztotta be. A dandárok székhelyéül Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Győr, Sopron és Magyaróvár váro­sok voltak kijelölve. A kerület hatásköre Vas, Zala, Győr, Sopron és Mosón vármegyékre terjedt ki. A rendeletnek ez az intézkedése azonban még a szer­vezés megkezdése előtt megváltozott. Ugyanis az április hó 12-én Budapesten tartott értekezleten az V. számú pozsonyi kerület parncsnok helyettesévé ki­nevezett dr. Krisztinkovich Antal — volt győri rendőrkapitány — felszólalá­sára az országos központi főparancsnok és a központi megbízott az első terve­zetet megváltoztatták és úgy intézkedtek, hogy Győr város és a vármegye az V. számú pozsonyi kerülethez csatoltassék. A kerületnek pedig Pozsony helyett Győr legyen az ideiglenes székhelye. 28 A már említett rendelet szerint ennek a kerületnek dandár székhelyei Pozsony és Trencsén városok. Pozsony, Nyitra, Komárom, Trencsén és Eszter­gom városok pedig ezred-székhelyek. Hatásköre Pozsony, Nyitra, Komárom, Trencsén, Bars-Hont és Esztergom megyék területére terjed ki. A kerület székhelyének megváltoztatását elsősorban az magyarázza, hogy a kerület működési területének legnagyobb részét a csehszlovák hadsereg már megszállotta, másodsorban pedig a vörösőrség országos parancsnokságának az a távbeszélőn közölt utasítása, hogy a kerületi parancsnokságot a meglevő pozso­nyi kerületi parancsnokságból kell megszervezni. 29 A pozsonyi csendőr-kerületi 24 GyAL Direkt, ir. 364'D. 25 Uo. 26 Uo. 749/D. 27 Uo. 28 Belügyi népbiztos 73. sz. rend. és GyU 1919. ápr. 15. 29 GyÁL Direkt, ir. 210. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom