Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Czigány Béla: A vörösőrség Győrött (1919)

séges elhelyezéséről, megfelelő jutányos közös élelmezésről, fürdési lehetőségről és kulturális igényeik kielégítéséről gondoskodjanak.

6 A vörösőrség szervezte tehát katonai volt, a vöröshadsereg felépítésének felelt meg. Feladata kettős volt, karhatalmi és katonai, ami alapjában jelentős hiba volt. Ugyanis a vörösőrség e kettős feladatot egyszerre maradéktalanul betölteni nem tudta, mert erejét a kétféle feladat megosztotta és elterelte a figyelmét az ellenforadalmi erők elleni harcról. Ebből azután az következett, hogy könnyűvé vált az ellenforradalmi erők szervezkedése és aknamunkája. Ugyanakkor a Tanácsköztársaságnak pedig nem volt megfelelő szerve a velük szembeni harcra, mert a kettős feladattal megbízott vörösőrség nem volt teljesen alkalmas erre a feladatra.

7 A hibák felismerése után nagy szükség lett volna a vörösőrség sürgős átszervezésére, ez azonban csak július hónapban történt meg. A toborzás országszerte április hó első napjaiban kezdődött meg.

8 A munka kezdetben nem volt zökkenőmentes. A feloszlatott volt karhatalmi alakulatok rendelkezési állományba helyezett tagjai például rosszul értelmezték a rendeletet és sokan elhagyták nemcsak alakulataikat, de állomáshelyüket is, így megnehezítették az átvételüket intéző bizottságok munkáját, különösen pedig a karhatalmi szolgálat ideiglenes ellátását. A toborzó bizottságok sem voltak abban biztosak, hogy a rendelkezési állományból a rendelet alapján már átvett alkalmazottakat is toborozni kell, vagy sem. Az is zökkenőt okozott, hogy a vörösőrség és vöröshadsereg toborzása egyidőben történt, mindkét bizottság igyekezett a maga létszámát biztosítani, ami néha súrlódásokra vezetett. A vörösőrség országos főparancsnoksága gyors intézkedéseivel minden félreértést tisztázott s a toborzás zavartalanul folyhatott tovább.

9 A négyhetes kitartó és buzgó munka megtermetté a maga gyümölcsét. Április hó 23-án Vajda Zoltán a vörösőrség országos főparancsnoka a főparancsnokság irodai dolgozói és őrszemélyzete előtt beszámolhatott a végzett munkáról. Arra kért mindenkit, hogy mint egy nagy család tagjai, őszintén, nyíltan és becsülettel végezzék munkájukat. Chlepkó Ede politikai megbízott pedig a forradalom rendjének megóvására hívta fel a vörösőröket. Hangsúlyozta, hogy a dolgozók boldogító világának felépítéséért mindenkinek öntudattal és proletár lelkesedéssel kell dolgozni.

10 Megkezdődött a felismert hibák kijavítása is. Erélyes kézzel fogott hozzá az országos főparancsnokság a rend és fegyelem megszilárdításához, melynek egyik láncszeme volt az április hónapban kiadott fegyelmi szabályzat. A vele kapcsolatos kísérőlevélben az országos főparancsnokság erélyes hangon hívta fel a vörösőrség tagjait az öntudatos fegyelem megteremtésére. ,,Bűnt követ 3 Belügyi népbiztos 73. számú rend. GyÁL Direkt, ir. 256. 4 A magyarországi munkásmozgalom 1917—1919. A Magyar Tanácsköz+ársaság. Tananyag az MSZMP magyar munkásmozgalom története tanfolyama számára. Kézirat gyanánt. (1959-1960.) 68-71. 5 Belügyi népbiztos 73. sz, rend. GyÁL Direkt, ir. 256. 6 Uo. 7 A magyarországi munkásmozgalom 1917—1919. i. m. 99. 8 Belügyi népbiztos távirata. GyÁL Direkt, ir. 160/D. 1919. 9 Vörösőrség orsz. főpar. távirata GyÁL Direkt, ir. 234. 10 Vör. U. 1919. ápr. 24. 149