Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Czigány Béla: A vörösőrség Győrött (1919)
A VÖRÖSŐRSÉG GYŐRÖTT (1919) Dolgozatunkat két részre osztottuk. Az első részben a magyar proletárdiktatúra vörösőrségének létrehozásáról és szervezetéről általános áttekintést szeretnénk adni. Ügy érezzük, hogy ezzel érthetőbbé tesszük a második részt, melyben a helyi, a Győr város és megye területén alakult vörösőrség történetével az eddig ismeretes hagyomány- és forrásanyag felhasználásával részletesen kívánunk foglalkozni. A Tanácsköztársaság kikiáltása után megalakult Forradalmi Kormányzótanácsra nagy feladatok hárultak. Feladatai között a proletárállam gyors kiépítésével egyidőben a régi népelnyomó rendszer rendőrsége és csendőrsége helyett fel kellett állítani a proletárdiktatúra forradalmi szellemű karhatalmát, melynek fő feladata az ellenforadalmárok elleni harc legyen. Ennek érdekében a belügyi népbiztosság 1919. március hó 26-án kelt 1. B. N. számú rendeletével megszüntette az összes rendőri vonatkozással bíró volt karhatalmi alakulatokat és ugyanezen rendeletével a régi karhatalom helyett Vörös őrség elnevezéssel új karhatalom felállítását rendelte el. Az új karhatalom irányításával és felügyeletével a belügyi népbiztosságot bízta meg a Kormányzótanács. Az 1. B. N. számú rendelet 1. §-a a vörösőrség feladataként az ország belső rendjének megalapozását és fenntartását tűzte ki. Továbbá úgy rendelkezett, hogy: „A Vörös Őrség egyben a Vörös Hadseregnek kiegészítő részét képezi és tagjai bármikor hadiszolgálatra rendelhetők, illetve a Vörös Hadseregbe áthelyezhetők." A 7. §-sal pedig a belügyi népbiztosság elrendelte, hogy az ellenforradalmi és politikai üzelmek meggátlására központi nyomozó szervet kell felállítani, politikailag megbízható szervezett munkásokból. 1 A vörösőröket a rendelet alapján a szervezett munkásság soraiból toborozták, 2 de ugyanezen rendelet alapján a régi karhatalmi alakulatok politikailag megbízhatónak tartott tagjai közül is vettek át a vörösőrség kötelékébe. Ezek átvételét egy bizottság intézte, melynek tagjai voltak a vörösőrség központi főparancsnokságának politikai megbízottja, a munkástanács, a szocialista 1 A belügyi népbiztos 1. B. N. sz. rendelete a Vörös Őrség felállításáról. Tanácsköztársaság. Hiv. Lap. 1919. márc. 30. 2 Uo. 10* 147
