Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Kozák Károly: A győri múzeum XIX. századi pisztolyai

alakú kamrácskában elhelyezett gyúlékony anyagot. A kamra alatti részen villás tartó, amelynek segítségével a tűzszerszámot felerősíthették. Az ágyazat bal oldalán gyűrűs tartó és egy kis reteszelővel rögzíthető, lemezzel fedett kamra található (IX. tábla. 32. kép). A keményfából készített, fényezett ágyazat enyhe ívben aláhajló, hátsó oldalán legömbölyített végű agyban végződik. Hossza 200 mm. XIX. század eleje. VIII. tábla. 30. kép. Tűzszerszám, pisztoly formájú, kovás szerkezettel, kakasa hiányzik, elején téglalap alakú kamrácska, bal oldalán lemezzel fedett, zárható kamra, a zárólemezen köralakú nyílás, keményfából készített, fényezett ágyazata enyhe ívben aláhajló, nyakán vésett, hálós díszítésű, végén gomb szerűen- kialakított agyban végződik. Hossza 268 mm. (Cédulán : Asztali tűzgyújtó. XIX. század eleje.) XIX. század eleje. (IX. tábla. 33. kép.) VIII. tábla. 31. kép. Céllövőpisztoly, kívül nyolcszögletes csővel, KOLL IN TROP AU mesternévvel, irányzékkal és célgömbbel. A cső a kakas felé eső végén kialakított, tárcsaszerű nyúlvánnyal, csavarokkal felerősítve kapcsolódik az ívesen aláhajló, hátsó részén legömbölyített, fényezett, keményfa agyhoz. A sátorvas alján aláhajló, kissé íves nyúlvány az egyik ujj tartására szolgál, ami a célzás pontosságát növeli. Hossza 250 mm, csőüreg átmérője 5 mm. (IX. tábla. 34. kép) XIX. század II. fele. X. tábla. 31. kép. Pisztoly, csappantyús, vadászpuskából átalakítva, két egymás melletti, sima hengeres csővel, amelyeknek a kakas felé eső részén tausirozott díszítés és LILLA POZSONBAN felirat található. Kakasain és lakatlemezein vésett díszítés, keményfa ágyazata enyhe ívben aláhajló, végén kiszélesedő, elvékonyodó agyban végződik. Hossza 410 mm, csőüreg átmérője 18 mm. XIX. század II. fele. A győri múzeum most leírt pisztolyai csak szerény keretek között tartalmazzák a XIX. századi kézi lőfegyverek, pisztolyok néhány főbb típusát; nem érzékeltetik a XIX. század első negyedében megindult gyors fejlődést, nem mutatják be a számtalan új, ötletes szerkezetet, de alkalmasak a fejlődés főbb állomásainak, a legáltalánosabban használt pisztolyok bemutatására, tanulmányozására, azonkívül néhány ötletes szerkezetet is megismertetnek velünk. Már a régebbi rendszerű, kovás fegyverek között is találunk egy négycsövű pisztolyt (I. tábla. 3. kép), amelyet a század dereka táján feltűnő forgópisztolyok előképeként foghatunk fel. Egy kisebb, de ugyancsak négycsövű zsebpisztolyt bemutattak a múlt század végén az „Ezredéves Országos Kiállítás"-on is, amelynek készítési idejét a XIX. század elejére határozták meg.

5 Hasonló darabnak tekinthetjük azt a kétcsövű pisztolyt amelynek már fejlettebb, biztonságosabb, csappantyús gyújtóberendezése van (II. tábla. 6. kép és X. tábla. 36. kép). Ez a fegyver egyrészt a szerkezet ötletessége és finom kidolgozása, másrészt a finom ízlésű csontberakásos díszítés miatt kiemelkedik a most leírt pisztolyok közül. Jó képességű mester munkája, jómódú, gazdag ember tulajdona lehetett. Hasonlót feltételezünk a másik díszes, sasfejes pisztolyról is (II. tábla. 5. kép és X. tábla 35. kép). Egy hasonló, Caesarfejben végződő agyú pisztolyt közöl Szendrei a fent említett kiállítás anyagát közlő művében a XIX. század elejéről és egy sasfejben végződő markolatú díszkardot, amely 1794-ben 5 Szendrei J., Magyar hadtörténelmi emlékek. (Bp. 1896.) 451 és 454. 121 r