Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Uzsoki András: Szále János magyaróvári festő 1810–1870

vei keltett figyelmet.

4 Szana Tamás is két Szálét említ, János tájképeket, István pedig arcképeket festett. Eddig az irodalomban nincs semmi különösebb probléma, csupán bizonytalanok az adatok és kissé hiányosak. A Műbarát I. évfolyamában Szentwányi Gyula, kutatásai alapján igyekszik bebizonyítani, hogy a két Szálé tulajdonképpen egy személy. Helytelenül értékeli Wurzbachnak általunk is említett ismertetését, majd nagyon részletesen foglalkozik mindkét festő bécsi tanulóéveivel és munkásságával. Megfigyelése szerint a két festő együtt sohasem szerepelt kiállításon, noha kortársak voltak. Leghathatósabb érvnek a losonci evangélikus lelkészség anyakönyvi kivonatát tekinti, mely szerint Szálé István János 1811ben született Losoncon. E kettős névből arra következtet, hogy „Szálé fiatalabb korában néhány évig művésznévül a Szálé János nevet használta". Véleménye végül ez: „semmi kétségünk sem lehet aziránt, hogy az István és János nevek alatt egy időben szereplő két művész egy személy."

5 Szentiványi egy másik tanulmányában a Szépművészeti Múzeum Adattárában levő 48 db Szálé István levélről is beszámol.

6 A szerzőt a kérdés helyes megítélésben nyilván a losonci anyakönyvi adat egyéni értelmezése téveszthette meg. Nagy hiba volt ez a helytelen következtetés a különben szép és értékes tanulmányban, a későbbi munkák ugyanis általában Szentiványi véleményére támaszkodva egy Száléról beszélnek. E tévedés Éber Művészeti Lexikonjában helyes adattal kibővítve szerepel: Szálé István János festő Losoncon született 1811-ben, s Magyaróvárott halt meg 1870 április 13-án. Bécsi tanulmányai után ott. Pesten és Magyaróvárott tájképeket, arcképeket és történeti tárgyú képeket festett.

7 Két személy eggyé kovácsolását látjuk Ébernél, helyes, de nem a megfelelő személyre alkalmazott adatokkal. Lyka Károly A táblabíróvilág művészete

8 és Magyar művészet

9 c. két könyvében azt írja, hogy Szálé István nevéhez arcképek, hősi jelenetek és tájképek fűződnek. A tájképek túlnyomóan Ausztriából szerzik tárgyukat, de olykor Magyarországból is. A losonci születésű Szálé István 1841-ben került a bécsi akadémiára, ahol utóbb Rahl tanítványa volt. Egy másik fejezetben azt mondja, hogy a mosoni Szálé István János táj motívumok kedvéért Bécsből rándulgatott ki a dunántúli tájakra.

10 Ismét másutt: Szálé István János 1840-től eleinte tájképeket küldött Bécsből Pestre, később arcképeket.

11 A Nemzeti romantika c. könyvében Szálé István Jánost az arcképfestők között említi, mint Rahl tanítványát.

12 A kérdés meghatározása Lykánál is bizonytalan és homályos, mert az 4 Szana T., Száz év a magyar művészet történetéből (1800—1900. (Bp. 1911) 45., 122. 5 Szentiványi Gy., A két Szálé. A Műbarát (1921) 117-119. 6 Ujabb adatok Szálé István János festőről. Uo. 193—196. 7 Művészeti Lexikon II. szerk. Éber L. (Bp. 1935) 488. 8 Lyka K., A táblabíróvilág művészete. II. (Bp. 1922) 64. 9 Magyar művészet 1800—1850. (Bp. 1942) 203. 10 Uo. 365. 11 Uo. 332. 12 Lyka K., Nemzeti romantika. Magyar művészet 1850—1867. (Bp. 1942). 112. és 117. 100