Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Uzsoki András: Szále János magyaróvári festő 1810–1870
SZÁLÉ JÁNOS MAGYARÓVÁRI FESTŐ 1810—1870. A biedermeier műkedvelő festője, testőr Bécsben, majd megyei tisztviselő Magyaróvárott. Személye és munkássága napjainkban is alapvető tévedéssel szerepel a művészettörténeti irodalomban, noha 1949-ben Lyka Károly lényegében tisztázta a körülötte kialakult problémát. 1 Általában Szálé István János néven emlegetik^ kit magyaróvári, majd losonci származásúnak mondanak. Az a vélemény róla, hogy táj- és arcképeket festett, melyeken egyszer István, másszor János nevét használta. A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum Szálegyűjteményéből 1955-ben rendezett kiállítás alkalmával merült fel a szükségessége, hogy a Szálé kérdés véglegesen tisztázódjék. Egy újságcikkben akkoriban röviden vázoltuk élettörténetét az újabb helytörténeti adatok alapján. 2 E tanulmányban összegezzük eddigi kutatásunk eredményeit, főleg életrajzi vonatkozásban. Művészi munkásságának feldolgozása és értékelése már művészettörténészeink feladata. A Szále-kérdés tárgyalását az időbeli sorrend kedvéért a róla megjelent cikkek ismertetésével kezdjük. Wurzbach-nál találjuk az első ismertetést, két Száléról beszél. Az egyik, Szálé János tájképfestő, Magyarországon született, születési helye és ideje ismeretlen. Valószínűleg Nyitra megyei nemesi családból származik, a bécsi képzőművészeti akadémia növendéke lehetett, aki az intézet kiállításain a 30-as évek végén és a 40-es évek elején tájképeivel szerepelt, melyeket Pesten is kiállított. A másik, Szálé István, 1820-ban született Losoncon, a bécsi akadémiai anyakönyv tanúsága szerint „egy evangélikus magyar nemes fia". 1839-ben lett az akadémia növendéke és Rahl tanítványaként történelmi kompozíciókkal próbálkozott. 3 Wurzbach adatai a hiányosságokat leszámítva megközelítik a valóságot; két Száléról beszél, János származása azonban homályos. A század elején Szana Tamás azt írja, hogy 1840. június 7-én a pesti redoutban megnyílt első magyar képzőművészeti kiállításon többek között Szálé János tájképeit emelték ki a lapokban megjelent ismertetések. Az ötvenes években feltűnt képírók között megemlíti Szálé István nevét, aki Zrínyi a költő c. képé1 Lyka K., Adatok művészetünk történetéhez. MM (1949) 63. 2 Uzsoki A., Szálé János magyaróvári festő. Győr-Sopronmegyei Hírlap (1955) okt. 30. sz. 3 Wurzbach, C, Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 41 (Wien, 1880) 148-149.
