Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Szőke Béla: Fejezetek Győr koraközépkori történetéből

rekonstrukció 59 téved, amikor Király földét a Kálvária út és a Zrínyi utca közötti területre helyezi. Ez a víztől távolabb eső, széles terület nem felel meg a kora Árpád-kori települések természetének. A Duna bal partjának településeit már fentebb helyhez kötöttük, hátra van tehát még Szent Benedek-falvának és a névtelen falunak pontos elhelyezése. Szent Benedek-falvát nevezték Szent Benedek utcának vagy Pándzsa utcának is. Az utóbbi elnevezések természetesen már késő középkoriak. Szent Benedek-falva templomának védőszentjéről nyerte a nevét. A ter­jedelmes, népes községnek önálló bírája volt, a XVI— XVII. század for­dulójának háborús világában pusztult el végleg. Villányi Szaniszló a régi városi temető és az egykori Hosszú utca (Bartók Béla út) közötti területre helyezte a községet. Véleményét arra alapozta, hogy a káp­talani számadókönyv egy 1631. évi adata szerint az akkor már elpusztult község a rácok temetője felé feküdt, ez pedig — amint azt Villányi is helyesen írja — a városi temető helyén, annak északnyugati csücs­kében volt. 130 A községnek ezt a lokalizálását elfogadta Lovas Elemér is, aki a község templomát a volt Hangya raktár (a Lenin-híd nádorvárosi hídfőjének keleti szomszédságában) helyén sejtette. 61 Hasonlóképpen helyezi el a községet a Borbíró—Valló féle munka is. 62 A Duna jobbparti árterülete fölé egy hosszú dombvonulat emelke­dett, melynek nyugati vége a mai Tarcsay Vilmos utca középső szaka­szánál kezdődött s keleti irányban húzódva a szeszgyár területén ért véget. E dombvonulatnak valamivel alacsonyabb nyúlványa délnyugat felé kanyarodott el. A múlt század ötvenes éveiben homokbányát nyitot­tak ezen a területen, 63 az országút déli oldalára eső alacsonyabb részén az 1870-es években sertésszállásokat építettek, 34 majd amikor a vagon-, szesz- és gázgyár építkezései megindultak, beépült a hosszú, kelet­nyugati irányú magas dombvonulat is. A mindezekkel kapcsolatos föld­munkák során hatalmas régészeti emlékanyag került felszínre, ennek legnagyobb része elkallódott, kisebb része a bencés gimnáziumban levő múzeumi gyűjtőhelyre került, őskori és rómaikori emlékanyagon kívül egy nagy középkori település bőséges leletanyagát vetette fel s pusztí­totta el itt a gyorsütemű munka. Börzsönyi Arnold feljegyzései szerint a középkori település zöme a magas dombvonulaton feküdt, a hozzá tartozó temető pedig az alacsonyabb részen, a mai Víztorony környékén feküdt s innen a szeszgyár felé húzódott el. 65 Az egykori község terü­letén, a volt Star-garázs mögött Lovas Elemér és Mithay Sándor 1938-ban hitelesítő ásatást végeztek s ekkor több kora Árpád-kori földkunyhót, tűzhelyet tártak fel. 63 Amikor a vagongyárban a második világháborús légoltalmi óvóhelyet építették, ugyancsak nagy tömegű, főleg Árpád­kori cserépanyag került elő. 67 Mivel ez a régészeti emlékanyag világosan mutatta, hogy e területen jelentős középkori település állott s mivel az okleveles anyagból ismert települések egyikét sem tudták ide lokali­zálni, kialakult az ún. Névtelen-falu fogalma. 68 Az eddigiekből már bizonyára világossá vált a régebbi helytörténet kutatók tévedése. Az eredeti tévedést Villányi Szaniszló követte el, ami­kor Szent Benedek-falvát a ráctemetőtől délre fekvő területre helyezte. Kevésbé érthető Lovas Elemér tévedése, aki a város régészeti emlék­anyagának kiváló ismerője volt s így tudta, hogy arról a területről, melyre Szent Benedek-falvát ő is helyezte, semmiféle középkori lelet­93

Next

/
Oldalképek
Tartalom