Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Uzsoki András: Előzetes jelentés a Mosonszentmiklós-jánosházapusztai bronzkori temető ásatásának eredményéről
séges nyersanyagot ? A sírok bontásakor többször találtam folyamikagyló (Unió) töredékét a földben. A temetőhöz közel fekvő Akasztó dombi telep 1957 novemberi ásatásakor rengeteg kagylóhéj került felszínre, melyek a domb lábánál akkoriban kanyargó ősi Dunából származhattak. A nagy mennyiségű kagylóhéj adta azt a gondolatot, hogy itt ez szolgáltatta a mészbetét egyik nyersanyagát. A másik nyersanyag, melyre gondolni lehetett, a kalcinált csont volt nagy mésztartalmával. A telepen sok gránitszerű, porlékony kőzetet is találtam, feltehető volt, hogy ezt is mészpaszta előállítására használták. A kérdés tisztázására Keresztény Béla vegyészmérnök végzett vizsgálatokat. Az elemzéshez a következő mintákat készítettem elő : porrátört kagylóhéjat, ugyancsak porrátört kalcinált csontot, melyet az egyik sír hamvaiból válaszottam ki s gondosan megtisztítottam ; továbbá a gránitszerű kőzet porát, és a vizsgálati eredmények ellenőrzésére két cserép mészbetétjét óvatosan kikapartam, vigyázva, nehogy agyaggal szennyeződjék. Az öt végy elemzett minta a következő eredményt adta : Elemzett anyag CaO MgO K 2 0 Na 2 0 Fe 2 0 3 MnO CaC0 3 Ca 2 (P0 4 ) 2 so 4 1. sz. mészbetét 2. sz. mészbetét Kalcinált csont Kagylóhéj Kőzet 46 50 52 50 kevés 1.0 0.4 1.0 ny ny 0.10 0.07 0.11 0.06 0.06 0.51 0.28 0.23 0.32 ny 0.20 0.23 0.14 ny ny 0.071 0.062 0.015 0.067 ny 73.0 88.4 10.6 97.8 2.8 22.9 2.2 53.4 0.2 2.2 0 0 0 0 0 Az adatok azt bizonyítják, hogy a díszítőanyag készítéséhez a kalcinált csont és a kagylóhéj keverékét használták. A keverési arány nem volt egyenletes, mert az 1. sz. mészbetétnél a csont aránya a kagylóhéjhoz 3:7, a 2. sz. mészbetétnél pedig 1 :30. A csont felhasználása a mészbetét elkészítéséhez egészen biztos, mert más ilyen nagy foszfortartalmú anyagot nem ismerünk. A kagylóhéj felhasználását viszonylag nagy mangán- és kis magnéziumtartalma igazolja, ugyanis a mészkő mangántartalma nem éri el a kagylóét és ilyen kis magnéziumtartalmú mészkő előfordulása a közelben valószínűtlen. A megvizsgált minták egyikében sem fordult elő gipsz. A mészbetét összetételére vonatkozó vizsgálatokról Wosinszky Mór közölt összefoglalást, 1 Ö a Tolna megyei edények mészbetétjét Wartha professzorral vizsgáltatta meg. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a mészbetétet foszforsavas mész és foszforsavas magnézium alkotta, tehát égetett csonthamu volt. A mészbetét összetételének vizsgálatával újabban Geüman és Gebauhr foglalkoztak. 2 A Mondsee kerámiának a mészbetétjét vizsgálva a következő eredményt kapták : CaC0 3 93,40 MgC0 3 0,70 MnC0 3 0,48 Homok és agyag 3,81 A1 2 0 3 és Fes0 3 1,07 69
