Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Kozák Károly: A győri múzeum legrégibb kézi tűzvegyverei

mm-re pedig az eddig leírt puskáknál már megismert két egymás mellett levő, körbefutó vájatot. A gyújtónyílás mögötti faroknyúlvány, a keményfából készített, felső részén ferdén lemunkált talp, a csövet a talphoz erősítő csavar és a három 34—36 mm széles, erős vaspánt teljesen megegyezik a II. tábla, 1. sz. puskáján láthatókkal. A cső első részét ennél is levágták a szakállal együtt. A puska győri eredetét bizonyítja a szerkezet, méretek egyezése mellett az előbb leírt fegyver talpának oldalán levő (II. tábla, 2. sz.) és ezen a jelenleg Sárospatakon található puska talpának oldalán is látható, bevésett szívben levő R F betű. 4. Keményfa talpba erősített puskacső a győri várból, XVI. század A II. tábla, 5. sz. tűzfegyvert a győri múzeumban őrzik. A csőtorkolat felé arányosan vékonyodó, kovácsolt vasból készített cső, csőtorkolati része egy vékony gyűrűvel és vájattal tagolva, széles, hengeres gyűrűvé vastagszik. A gyűrűs rész hossza 45 mm. A csőtorkolattól 415 mm-re találjuk a gyújtónyílást, melyet egy külön betétbe fúrtak, a győri múzeum átalakított, fanyelű puskájához hasonlóan (II. tábla, 4. sz.). Itt azonban érdemes egy kicsit megszakítani ennek a puskának a leírását, melyről az eddigi vizsgálat alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy átalakítása előtt ez is egy olyan fejlett szerkezetű vasnyelű szakállas puska volt, mint a győri múzeum kiállításán levő és az összehasonlítás céljából közölt teljesen ép, hasonló fegyver. Ez viszont azt jelenti, hogy az átalakítás a győri múzeum fanyelű puskájánál is csak akkor következett be, mikor a rossz, vasnyelű szakállasokat is átalakították, mivel az átalakítás módja, a talp formája, a cső talphoz való erősítése és ez utóbbi esetben a gyújtónyílásnak elavult rendszere szerint történő kialakítása is azt bizonyítja. Ugyanis a most tárgyalt, átalakított szakállas puska (II. tábla, 5. sz.), az eddig tárgyalt, e csoportba tartozó szakállasokkal szemben, az elromlott fegyver elülső, szakállas részéből készült, tehát a régi gyújtónyílás nem erre a darabra esett, így a javítást végző mesternek nem állt módjában a régi, kiégett nyílásba beütni az új, kisebb gyújtónyílású betétet, hanem ez egy esetben neki kellett kiválasztani a gyújtónyílás helyét. A hely megválasztása viszont elárulja, hogy nem volt képzett puskamester, mert a vasnyelű puskák e csoportjának, minden darabján már fent, jobb oldalon van a gyújtónyílás. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy csak bizonyos használat után romolhattak el ezek a szakállas puskák, akkor pedig már általánosan ismert volt az ágyazatba erősíthető, tusával ellátott szakállas puska, melyeken a gyújtónyílás már a jobb oldalra került. A vasnyelű szakállasokat még 106