Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Szőke Béla: Fejezetek Győr koraközépkori történetéből
3. Poznan vára. Hensel W. után régebbi, többnyire IX. századi sáncvárakat választottak székhelyükül. 77 Azonban ezeknek a váraknak a X. század első kétharmadában a honfoglaló magyarság politikai és hadi magatartása következtében aligha lehetett jelentősebb szerepük. A régebbi sáncvárak felújítására és újak emelésére akkor kerülhetett sor, amikor a magyar haderő nagy vereségei után korszakalkotó változások következtek az ország életében. Nagyarányú konszolidáció indult meg, az ország kereskedelmi élete bekapcsolódott abba a hatalmas forgalomba, mely egész Észak-Európát, Oroszországot behálózta, 78 a magyarság gazdasági és társadalmi fejlődése a nyugati feudalizmus talajára lépett. A kereskedelem biztosítása s a defenzívvé vált külpolitika szükségessé tette egy várrendszer kiépítését. Ennek a keretében épült fel Győr vára is. A kora Árpád-kori győri vár területe a mai Káptalan-dombot foglalta magában. Alakja nyugat-keleti irányban kissé nyújtott elipszis volt, a Duna és a Rába vize folyta körül. A vár két részből állott : a belső bárból, melynek területe a mai Püspök-várral volt azonos és a külső várból, mely — mint említettük — a mai Káptalan-dombot ölelte körül. A rendelkezésünkre álló rekonstrukciók a vár XV— XVI. századi alakját tárják elénk. 79 A vár legkorábbi alaprajza ugyanilyen lehetett, csak a külső vár falai nem voltak rondellákkal és tornyokkal annyira tagoltak, mint azt a késői váron látjuk. A X. század második felében az Elbétől Kijevig élő szláv népek kereskedelme az északi és nyugati területekkel hatalmasan fellendült. E pezsgő kereskedelmi, gazdasági élet emlékét őrzi a nagyszámú ún. törtezüst lelet (Hacksilberfund) 80 s a gombamódra nőtt sáncvárak tömege. A sáncváraknak egy sajátos típusa alakult ki ekkor, mely tagoltságával —• belső és külső vár — már feudális társadalmat tükröz. Alaprajzuk pontosan egyezik a győri váréval (3. kép). A külső és belső várat 95