Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Szőke Béla: Fejezetek Győr koraközépkori történetéből

FEJEZETEK GYŐR KORAKÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉBŐL Városunk történetének a késő avarkortól a kora Árpád-korig terjedő szakasza, tehát kereken a IX. és XII. század közé eső négy évszázad története különösképpen elhanyagolt, alig, vagy rosszul ismert. Villányi Szaniszló és kortársai közel száz éve vázolták Győr koraközépkori történetét

1 s azóta alig történt e téren valami előrehaladás. Történetíróink nagyrészt minden kritika nélkül magukévá tették régen elavult megállapításaikat.

2 Az alábbi dolgozat feladata ezért főleg az, hogy városunk történetének e homályos szakaszára irányítsa a figyelmet s hogy egyes fejezeteire — mai ismereteinknek megfelelő — fényt derítsen. 1. Az első fejezetet annak a városunkban és országszerte meggyökeresedett tévhitnek szenteljük, mely szerint Győr nevét az avarok gyűrű alakú sáncairól nyerte. A tévhit gyökerei igen messzire nyúlnak a múltba s csírájuk Nagy Károly krónikásának, Einhardusnak feljegyzéseiben, valamint az ún. szentgalleni szerzetes mesés históriájában keresendő. Ezekben szó esik az avarok hringjéről s azokról az óriási, mesés köralakú sáncokról, melyek az avarok országát védték. A krónikások adatait a XVIII. és XIX. század romantikus szemléletű történészei kritikátlanul és tévesen alkalmazták. A frank hring szót a német Ring alapján gyűrű értelemmel fordították magyarra s összekeverték a szentgalleni szerzetes leírásával, így jött létre az a tetszetős elgondolás, hogy a magyarokkal rokon avarok gyűrű>gyűr>györ néven nevezték köralakú sáncváraikat. Bél Mátyás már 1737-ben azt írta, hogy Győr megye területén avargyűrű volt,

3 Pray György pedig a szentgalleni szerzetes alapján meg is rajzolta a hatalmas avar körsáncok romantikus képét. Eszerint a gyűrűk kerülete ,,30 mérföldnyi lehetett, a 20' magas és 20' széles, fölül sűrűen befásított és karók által támogatott földbástyákon belül emberhang távolban feküdtek falvaik." 4 A múlt század elején Tubolyszegi Tuboly László szerényen még csak azt írja, hogy „a Rába folyónak a Dunába szakadtánál, hol akkor (t. i. a Rómaiak idejében) Arrabona, most Győr a régi német Ringtől magyarázott Gyűrű, vagy Gyűr városa állott."

5 E már kitaposott nyomokon járó későbbi hely történetíróink — minden? komolyabb megokolás nélkül —• újabb s újabb adatokkal toldották meg ezt az elgondolást. Győrt körülölelő avargyűrűket véltek felfedezni Gönyű

6 és Mezőörs

7 határában és a Csallóközben.

8 Szemükben az avarkori Győr előbb Baján fejedelem székhelyévé,

9 majd Avarország „birodalmi fővárosává" 10 s végül oly nevezetes avarkori központtá duzzadt, melynek ,,híre messze túlterjedt mai országhatárunkon".

11 Magasabbra ez úton már aligha juthatunk el, ezért forduljunk hát vissza a kiinduló pontjához, az eredeti történeti forrásokhoz s vizsgáljuk 6* 83