Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Uzsoki András: Adatok a dunántúli aranymosás történetéhez

ban beválthatta. Gohl ebből a körülményből nagyon helyesen arra következtet, hogy ez nyilván ösztönözte a római kereskedőket az arany kiszipolyozására. A német jándorfi és nádasdi arany pénzleletek

56 élénk sárga színük miatt mosott aranyból származhatnak, hisz a szigetközi arany színe élénk sárga. A korai vaskor (i. e. 900—300.) Dunántúlon, de hazánk egyéb területén is gazdag aranyleletekben. Ezek az aranyleletek — Tompa Ferenc szerint — főleg erdélyi eredetűek, mert ennek az országrésznek a folyói szolgáltatták a legnagyobb mennyiségben a mosott aranyat.

57 E kor aranygazdagsága igen megélénkítette a kereskedelmet ; aranyhuzalok és aranykarikák fordulnak elő számos kincsleletben (Aggtelek, Békésszentandrás, Bodrogzsadány stb.), melyek kereskedelmi jelentőségét Tompa mutatta ki.

58 Nem tudjuk még régészetileg bizonyítani, de nem lehet kétséges, hogy az erdélyi aranymosó helyeken kívül ne működtek volna a dunántúli aranymosások. Ennek végleges megállapításához a dunántúli és az innen exportált aranyleletek pontos vegyelemzésére lenne szükség. A bronzkorból (i. e. 1900—900.) is számos aranyleletet ismerünk. Ebben az időben, pontosabban a bronzkor második felében indul meg Tompa szerint a magyar arany áramlása külföldre,

59 főleg Morvaországon és Szilézián át északra. Ezt bizonyítják a Sziléziában talált arany kartekercsek, gyűrűk és a velük együtt lelt borostyánkő gyöngyök."

0 A borostyánkő volt ugyanis a magyar arany csereáruja. A hazai bronzkori arany termelésben a dunántúli arany mosások is szerepet játszhattak. Ivan Hásek szerint a bronzkorban a dél-csehországi aranymosásokkal is számolhatunk, főleg Poctava mellett.

<u Heinrich Quiringnek az a véleménye, hogy Csehországban az aranyleletek megjelenésével L e. 1950— —1800. között a Moldva, Litavka, Beraun, Votava, Volinka és Blanice folyóvölgyekben meg kellett kezdődnie az aranymosásnak.

02 A középeurópai bronzkori aranytárgyak végy vizsgálatai azt mutatják, hogy ezek a leletek főleg a Kárpátmedencéből, kisebb mértékben pedig Írországból származnak.

015 Az írországi arany termelésen kívül figyelembe kell vennünk. Wheeler megállapítását, aki lehetségesnek tartja, hogy Walesben is moshattak, aranyat az őskorban.

04 A rézkorban (i. e. 2500—1900.) jelent meg az ősember használati tárgyai között először az arany. A szigetközi, csallóközi és a muraközi aranymosó helyeken találhatott rá a Dunántúlon élő őskori lakosság az első aranyszemekre. Erre a korra nézve csak azt mondhatjuk, amit már Tompa Ferenc hangoztatott : ,,Ugyanúgy megállapítható az is, hogy hazánk azok közé a régiók közé tartozott, ahol Európában a legkorábban találták meg a színaranyat. . . Ugyanakkor az aranyat bőven szolgáltatták a Felvidék és Erdély folyóvizei. Köztudomású, hogy magából a Dunából még ma is mosható arany." 6ö Összegezve a dunántúli aranymosás történetét, azt látjuk, hogy a szigetközi és a csallóközi dunaszakaszon, valamint a muraközi dráva- és muraszakaszon a rézkortól kezdve napjainkig — esetleges megszakításokkal — űzték az aranymosást. Uzsoki András 78