Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Uzsoki András: Előzetes jelentés a Mosonszentmiklós-jánosházapusztai bronzkori temető ásatásának eredményéről
ményt. A 34. hamvasztásos urnasír két edény-földjének Egnér—Riehm vizsgálata azonban a következő eredményt adta : Talajminta mg P 2 O 5 /100 g Talajminta 1. sz. edény 2. sz. edény Az edény nyakából Az edény közepéből Az edény aljából Az edény alól 10 17 19 10 17 20 16 10 A foszfát tartalomnak ilyen vízszintes rétegződése a talajban lejátszódó folyamatokkal nem magyarázható. Mindkét edényben nagy foszfát tartalmú anyag (pl. gabonaféle) lehetett eredetileg s ez növelte meg a benne levő talaj könnyen oldható foszfát tartalmát, mintegy kétszeresére. A 34. sír mindkét edénye szájával lefelé fordított tállal volt befedve —• szinte hermetikusan —, s bennük az évezredek alatt beszivárgott föld nagyon laza volt. Az edények a fedőül szolgáló tálakkal együtt épek voltak. Az eredménytelen elemzések okát az ásatások során végzett megfigyelések magyarázhatóvá teszik. A jelzett sírok edényei repedezettek és töröttek voltak, tehát átmosódás révén foszfát tartalmuk a környező földével szinte kiegyenlítődött. Több esetben a felszínhez közel, 30—60 cm mélységben fekvő, törött tállal lefedett edényekben a foszfát tartalom alacsonyabb volt, mint a környező talajé. A növények gyökérzete a talajban lefelé haladva az edényt fedő tál repedésein át belejut az edénybe, de onnan nem találván kiutat, behálózza belsejét és felhasználja foszfát tartalmát. Az edények alján a gyökereket fészekszerű fonadék alakjában találtam meg. Ilyen — a felszínhez közel levő — sírok felett az őszi árpavetés sárgás és satnya volt, beérés idején pedig alig hozott termést. A vizsgálatok eredménytelenségét még a következő zavaró körülmények okozhatták : a lelőhelyen a szórthamvas sírok, a rendszertelenül beásott római sírok és a dögtemetkezés miatt a foszfát tartalom helyenként felhalmozódott, idők folyamán pedig átmosódás révén a környezet foszfát tartalmát is megnövelte. Ezáltal a közvetlenül környező talaj nem képezheti az összehasonlítás alapját, mert a csontok foszfát tartalma sokszorosa a feltételezett gabonafélékének, és ez nagyon megemeli a környező föld foszfát tartalmát is. E gyakorlati tapasztalatok alapján az a véleményem, hogy a Római dombi lelőhelyen a fenti zavaró körülmények miatt csak a szinte hermetikusan lefedett, teljesen ép edények földjének vizsgálata hozhat eredményt, mint a 34. sír esetében. A mészbetét anyagának vizsgálata Az ásatásokból előkerült edények legnagyobb része mészbetétes díszítésű. Mosonszentmiklós környékén a múltban sem volt és jelenleg sem található mészkő, kérdés tehát, honnan vették a díszítéshez szük68
