Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)

Uzsoki András: Előzetes jelentés a Mosonszentmiklós-jánosházapusztai bronzkori temető ásatásának eredményéről

szintje felett. Közelében fekszik Barátföldpuszta is, melynek helyén a római Quadratae állt. A római táborhely temetkezéséhez tartozik a hét későrómai sír is, melyet az ásatások során feltártunk. A Római dombtól délre kb. 1 km-re, a lébény—mosonszentmiklósi vasútállomás mellett délkeletre fekszik az Akasztó domb, melyen 1957 novemberében leletmentő ásatás alkalmával megtaláltam a Római dombi bronzkori temető telephelyét. A Római domb területe szántóföld, északi részén van a homokbánya. Az enyhén kiemelkedő magaslatot az őskorban a Hanság mocsarai vették körül, csupán dél felé lehetett róla szárazon lejutni. Északi és keleti oldalán húzódik a Tőzeg csatorna, nyugati lábánál pedig a lébényi út. Az ásatások során a domb tetején levő sírokat alig 30—40 cm mélységben találtuk, míg az aljában 1 m-nél is mélyebben. Évszázadok folyamán a csapadékvíz eróziós és a szél deflációs hatására a domb lekopott. Metszetén ez nagyon jól látható, a termőréteg a domb alja felé vastagszik. A talaj rétegződése általában a következő : legfelül 30—40 cm vastag sötét, barnásfekete, rendkívül kemény humusz, ezalatt 20—30 cm vastagságban sárgásbarna, homokos vályogtalaj, majd még mélyebben tiszta sárga folyami homok található. Természetesen ez az arány a domb tetején és aljában más és más, mert az előbbinél a homok már 60 cm mélységben jelentkezik, míg az utóbbinál 1 m-nél is lejjebb. A talaj összetételét Keresztény Béla vegyészmérnök, egyetemi adjunktus vizsgálta meg. A felső réteg mérsékelten, az alsó erősen meszes. A talaj foszforban igen gazdag, típusa nem jellegzetes, legjobban az ún. kultúrmezőségi talajokhoz hasonlít, melyek évszázadokon át tartó emberi 55