Arrabona - Múzeumi közlemények 1. - In memoriam Floriani Romer (Győr, 1959)
Kozák Károly: A győri múzeum legrégibb kézi tűzvegyverei
2. Szakállas puska állítható bakon használták állványra, bakra, villába erősítve. 2 Nálunk ilyen bakot nem ismerünk, de könnyeb elképzelhető azon kép után, melyet Sixl közöl idézett dolgozatában az előbb említett képpel együtt. Ez a rajz 1420— —1430- között készült (2. kép). Nagy segítséget jelenthetett ezeknél a kezdetleges, nehezen kezelhető kézi lőfegyvereknél a csőtorkolat közelében, a cső alsó részéhez kovácsolt kampó, szakáll — erről nevezték aztán nálunk szakállas puskának ezt a fajta lőfegyvert —, mely a várfalba, lőrésbe, vagy a bak villájába akasztva felfogta a puska elsütésekor fellépő nagy visszaható erőt. A szakáll megjelenését, kialakítását a külföldi szakirodalomban 1410-re teszik. 3 Eddig az ideig csak fanyelű és feltehetően kisebb méretű puskákat készítettek és használtak. A szakáll kialakítása következtében lehetővé vált a puska méreteinek megnövelése, s így hatóerejének fokozása. Az állvány, bak villájába, a várfalra akasztott szakáll nemcsak a nagy visszaható erőt fogta fel, hanem lehetővé tette a célzást is, mely valószínűleg a puska felső lapján, vagy ha az váltakozó élű volt, a cső első részének tetején levő élen végigtekintve történhetett. Ezek a legrégibb szakállas puskák ugyanis általában hatvagy nyolcszögletűek voltak, gyakran váltakozó éllel, mely utóbbiaknál a csőtorkolat felé eső részen mindig él van felül. Ezeket a szakállas puskákat egy darab vasból kovácsolták, elől egy hosszabb csőrészt, hátul pedig egy rövidebb hüvelyt alakítottak ki a fanyél részére, melyet vászonnal körülcsavarva erősítettek, ütöttek a hüvelybe, s rendszerint még egy átütött nyíláson keresztül egy szeggel is megerősítették. A fanyél beütéssel történő beerősítése miatt nyélbeütős szakállas puskáknak is nevezik ezeket a fanyelű szakállasokat. Hazánkban a XV. század elterjedt tűzfegyvere. 4 Mátyás király gyalogcsapatainak ötödrésze puskás volt, akiket a pajzsosok védőfal gyanánt vettek körbe, s azok onnan készítették elő a közelharcot. 1475-ből háromezer szakállas- és kétezer kézipuskást említenek az egykorú leírások a török ellen felszerelt magyar csapatoknál. B Az előbb említett szakállas puskások nagyobb részt 102