Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)

Marosi Arnold. a Mithras-tisztelet és asztralis világnézet szoros kapcsolatának kézzel fogható bizonysága. (Lt. sz. 10829.) Kybele másként Rhea eredetileg frigiai istennő. Ábrázolása többnyire sírköveken látható, a frigiai sapkát viselő és görbe pásztorbotra támaszkodó Attissal együtt. Attis az istennő papja •és szerelmese, ki Kybele fia Angdistes által elrabolva pusztult el. Az e felett bánkódó Kybele tehát a gyásznak szimbóluma. A székesfehérvári múzeum 10811. sz. sírkövének oromdísze: alvó ifjú és vele szemben fejkendőt viselő nő, valószínű az a jelenet, mikor Kybele a Oallas folyó partján az alvó Attist meglátva szerelemre gyulád. A múzeum Csákvárról származó bronzplakettjén Kybele falkoronát visel, két oldalt szimbolikus jelek vannak. <Lt. sz. 3516.) A székesfehérvári múzeum bronzszobrocskái között fejérmegyei leletek: Vénus 21 5 cm magas, művészi kivitelű szobra, fején diadémmel, két karján karpereccel, bal kezében almát tart. Lelőhelye a Tác-fövenypusztai feltárt három apsziszos épület. (Lt. sz. 10356. Szfvári Szemle 1937, 69. 1. 1. III. tábla 2. kép.) Ruhás Venus-szobrocska, balkezében almával, Szilfamajorból {Lt. sz. 7604). Szárnyas Ámor jobb lábával a földgömbön, (?) jobb kezében gránátalma. Közelebbi lelőhely ismeretlen (Lt. sz. 512). A három Mercurius szobor közül az egyik adonyi (Lt. sz. 509), a másik dunapentelei (Lt. sz. 1831), a harmadik közelebbi lelőhelye ismeretlen (Lt. 511). A legtökéletesebb Mercurius szobrocska Polgárai származású. 1939-berült a M. N. Múzeumba (Szerk.). Egy egyptomi istenséget ábrázoló szobrocska, feje hiányzik, szintén fejérmegyei lelet (Lt. sz. 510). Állítólag Dunapenteléró'l való a M. N. Múzeum egy 135 cm magas és barbár-modorú Hercules-féle bronzszobor, mely fölemelt jobbjában bunkót tart, baljában pedig meztelen karja körül tekerődző kigyót (Arch. Ért. 1901. 381. I.). Az 1867-ben Baracskait Oláh Péter szőlőjében talált márványból faragott Hercules-szobor a bécsi Belveder-be került. Eredeti nagyságú rajza megvan a székesfehérvári múzeumban (Károly J. : Fejérm. Tört. III. 151. 1. Récsey V.: Pannónia ókori mith. emlékeinek vázlata 1896,48. t. 1. Arch. Epigr. Mith. 1879, 125. 1.). Asclepius-nak, a gyógyítás istenének Baracson maradt fenn oltárköve, melyet Antonius kürtös ajánlott fel neki (CIL. 3326, Rómer—

Desjardins 351. sz., Dr. Korbuly Oyörgy kisapostaginak mondja: Aquincum orvosi emlékei, Bpest 1934, 36. 1.). Az Ercsiben talált Terra Mater vagyis az anyaföld tiszteleletének szentelt oltárkövet Flavia Maximiane állíttatta (CIL. 10374, A Fejérm. és Szíván Tört. és Rég. Egylet Évkönyve 1893, 151. 1.). Őskereszténység. Pannónia őskeresztény emlékeit újabban Nagy Lajos dolgozta föl Pannónia sacra с. dolgozatában. (Szent 32