Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)

Marosi Arnold. IV. század előtt (Arch. Ért. 1903, 316-17. 1., 12. sz. kép). Egy másik e fajta dunapentelei kőtáblácskát szintén a M. N. Múzeum őriz. Ezen két lovas alak van egymással szemközt, köztük háromlábú asztal. Az alsó mező feltűnő része két egymásfelé irányult ember, aki kinyújtott kezével közösen valami határozatlan idomú tárgyat tart. (U. o. 331. 1., 26. sz. kép.) A táci ólomlemezzel majdnem teljesen egyezik a M. N. Múzeum dunapentelei ólomlemeze (U. o. 343. 1., 43. sz.). Juppiter Dolichenus a keletről bevándorolt istenségek közé tartozik. Eredetileg Doliche szíriai város napistene. Erős és hatalmas, mint Juppiter, azért a rómaiak vele azonosították. Pannoniában a Szíriából származó katonák terjesztették. Harcias jellege tette előttük népszerűvé. Nevét viselő fejérmegyei lelet, azon oltárkő, melyet az egész provincia papjai állítottak Juppiter Dolichenusnak. Közelebbi lelőhelye bizonytalan. Egyesek Sárpenteléró'l, mások Velencéről származtatják. Az irodalomban úgy szerepel, mint egyik bizonysága annak a feltevésnek, hogy Székesfehérvár környékén valahol jelentős vallási központ volt A székesfehérvári múzeum ide vonatkozó kutatásai nyomán ez a nagyobb római központ csak a tác-fövenypusztai telep, Herculia lehetett (CIL. III. 3343, Romer—

Desjardins 30. sz. IV. t., Pecz V.: Ókori Lexikon, I. 896. 1., Bpest Rég. IV. 48. 1., Szfvári Szemle 1934, 55. 1., Századok 1935, 266. 1.). Mithras tiszteletének őshazája Perzsia. Innen jutott el a harmadik században Pannoniába, ahol a velejáró és a korszellemnek megfelelő miszticizmus miatt tisztelete nagyon elterjedt. A sötétséget legyőző világosságot tisztelték benne. Domborműves ábrázolásai is ezt fejezik ki, mikor a barlangszerű mélyedésben a frigiai sipkás Mithras leszúrja a sötétséget jelképező bikát. A dombormű két oldalán ifjú szokott állni lefelé fordított fáklyával, amazon paizzsal, Cautopates felíratta]. A legszebb magyarországi ilyen emlék a székesfehérvári múzeum által a Sárkesziben feltárt szentély Mithras jelenetes domborműve (I. IV. tábla), hozzá tartozó három oltárkővel (1. III. tábla 4. kép). Ugyaninnen egy kisebb korongalakú márványlap-töredék szintén a Mithras jelenetet mutatja. (Lt. sz. 8635—42. Szfvári Szemle 1932, dec. füzet, 1933, 15. 1.) A székesfehérvári múzeum másik idetartozó emléke a Rácalmás-Ujgalambos pusztán talált amazon paizsos, fáklyatartó, Cautopates feliratú szobrocska (Lt. sz. 4300). Egyéb fejérmegyei Mithras-emlékek az alcsuti és pátkai lelet (Arch. Ért. 1893, 291. I., Arch. Közi. I. 304. 1.). Sol, a szíriai Napisten tisztelete Kr. u. a második században terjedt el a római birodalomban. Először Elagabalus (218—222) emelte állami rangra, 50 évvel később pedig Aurelianus császár még nagyobb pompával \/eüe körül. Idők folytán, mint a sötét30