Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)
Fejér megye népe és vallási viszonyai a római uralom idején. kapcsolt bele annak fejlődésmenetébe. (Marosi A.: A csákvári római sírok tanulságai. Szfvári Szemle 1937, 62—65. 1.) Pogány istenségek. A római Pannónia kevertségének további bizonysága a vallási viszonyok tarkasága. A főszerepet az Italiából behozott istenségek játsszák, de mellettük kimutatható az ősi vallás továbbélése is. A harmadik században előtérbe nyomul kelet miszticizmusa Mithras, a napisten tisztelete útján és asztrális valláskultusszal. Végül megjelenik a kereszténység is a negyedik században már elég jelentős alakban. Juppiternek, a római főistennek legbecsesebb fejérmegyei emléke a baracskai Juppiter-oltárkő, mely hosszú időn át a Kajászószentpéterre vivő út mentén a Pusztatemplom-nak nevezett romok mellett feküdt. A romok lebontása után, 1925-ben beszállították Baracskára, a Hősök-terére. A kőről Alföldi András állapította meg a rajta látható O. M. és a letört I. betűk, vagyis lövi Optimo Maximo felirat rövidítése alapján, hogy a kő Juppiternek szentelt oltárkő. A kő három oldalát féldomborműv ek díszítik. Az egyik Athénét ábrázolja kezében lándzsával, a másik Bachust, a harmadik Júnót ülőhelyzetben. A negyedik oldalon van a feliratos mező, melynek betűi közül azonban alig egy-kettő vehető ki. Juhász József dolgozata szerint ez a kő lehetett a hun mondában szereplő Köve és a többi hunvezér állítólagos síremléke. (Szfvári Szemle 1931, 7—9. sz, 1934, 75. 1., 1936, 53.) Baracskán még két I. O. M. fogadalmi oltárról van tudomásuk. Az egyik Puszta-Gellerről való, Cocceius Senecio áhította fiának, M. Cocceius Senecanak születése napján (Arch. Ért. 1890, 5. 1.). A másik Hollósy Ernő kertjéből került a M. N. Múzeumba és Ulpius a leg. II. adj. veteranusa emelte (U. o. 149. 1.) Székesfehérvári leletként szerepel az az oltárkő, melyet Luc. Sept. Veranus a II. leg. adjutrix veteranusa ajánlott fel Juppiternek. (CIL. 3344, Arch. Közi. II. 302, Rómer— Desjardins 26. sz. III. t, Károly J. Fejérm. Tört. II. k. 7. 1.) Dunapentelei Juppiter oltárkövek T. Cl. Procus, Bartsemis Abbiz hemesei cohorsbeli katona (Arch. Közi. X. k. 1. f. 25. 1.) és Aurelius Damas ugyancsak hemesei veteranus oltárkövei (Arch. Hung. II. 68. 1. 65. к.). Állítólag Csákbeíényben a lóállási dűlőben is találtak I. О. M. feliratos követ. Becses fejérmegyei Juppiter emlék a Móron talált bronzlámpa, az istenségnek holdsarlóból kiemelkedő mellképével. Divald Kornél szerint valamely Székesfehérvár környékén létező római templomnak lehetett tulajdona. (Divald K. : Magyarország művészeti emlékei, Bpest 1927, 4. 1. 2. k. Vezető a M. N. Múzeum Rég. Gyűjt. 1938, 76. 1. 114. k.) Dianának, a vadfogás és vadászat istennőjének tiszteletére adataink a Vértes vidékén a csákvári Eszterházy-barlang Dianaszentélye, a sziklafalon fennmaradt felirat alapján (DIANE SAC MAR A CONSTA NTINUS VE PEX EX PB О 0 PREF ...US M), 27