Székesfehérvári Szemle 9. évf. (1939)

Marosi Arnold. hörcsögi kövön (Lt. sz. 5390) Naveus, Radaissa, Radaius, a gyúróin (Lt. sz. 6015) Matauto, a szabadbattyânyin (Lt. sz. 9395) Sapurda, Ressila, Ressatus barbár nevek fordulnak elő (1. I. tb. 2. k.). Tabajd római köveinek barbár nevei: Annamatra, Anna­matus, Atressus, Atavillus, Bageton, Bassa, Tripon (Bpest Régi­ségei IV. k. 40—41. 1.). A rómaitól eltérő temetkezés is mutatja az ősi lakosságnak jelentős számban való fennmaradását. Kelták ugyanis halomsírokban temetkeztek, aminők a pátkai, felsőcikolai halomsírok, Jellegzetes kelta szokás volt továbbá különösen Kelet-Pannoniában a lóval, kocsival való temetkezés. Sírköveken is gyakran látható az a jelenet, ahol a széken ülő halottat szekéren viszik a másvilágra. De vannak római korból származó sírleleteink is, mikor a halottat a kocsiba fogott lovakkal együtt temették el. Ilyen a székes­fehérvári múzeumban a kálozi lelet, egy négykerekű kocsi marad­ványaival, lószerszámdíszekkel és a ló leszúrására szolgált lánd­zsával. (Arch. Ért. 1935, 213. I.). Egyéb fejérmegyei kocsi sírle­letek: a nagylóki, a dunapentelei, a sárszentmiklósi, a M. N. Múzeumba került kálozi, Fejér megye közvetlen közelében pedig a zsámbéki és nagytétényi leletek (U. o. 269. I.). Nagyon becses idevonatkozó adat a székesfehérvári múzeum által 1935-ben feltárt két lovassír. Az egyiknek mellékletei: vas­lándzsa tokja, két oldalán szarvalakú nyúlvány; kétágú vasszigony; köralakú bronzkorong három füllel, áttört indás dísszel, valószínűleg aló szügyén alkalmazott szerszámdísz; három szívalakú szerszám­dísz; két bronzgomb; félköralakú szíjbújtató ; hengeralakú bronz­tárgy két gombosán végződő, szarvalakú nyúlvánnyal, a henger üres részében vasmaradványokkal, valószínű késnyél; vaskarika és vastöredékek. Ezeket a csontváz körül talált leleteket már a sír feldúlása után kapta meg a múzeum. A dúlás után a sír környékét átkutatva a talált lócsontok közül az alsó állkapocs, a kulcscsont és lapocka erősen patinásak volt az ott alkalmazott bronzdíszektől. Ugyanezen alkalommal a sírnak meg nem boly­gatott részéből egymás mellett kis kétfülü vaskulacs és bronz strigilis (vakaró) kerültek elő. A strigilisen a következő görög­betüs felírás olvasható: Rufus Tarseus epoiei. A csontok között kutyafej is volt (1. II. táb. 1. 2. k.). A másik lovassír leletei: a ló első lábainál talált füles és talpas bronzkancsó; két köralakú, áttört, indadíszítményes bronz­korong, középen emberfejjel (lószerszámdísz a hátgerinc közepe tájáról), nyolc tojásdad alakú bronzgomb; vastörmelékek. A mű­vészi kivitelű bronzkancsó alsó részét frigiai sapkás, szárnyas alak, a felsőt hattyúfej díszíti, a korsó szélére fektetett úszó­hártyás lábakkal. Ugyanezen területen a múzeumnak átadott bronzedények

Next

/
Oldalképek
Tartalom