Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)
a három baluszteres gömbös talpú, a keresztág végekre applikált leveles, kagylós és rácsos ornamentek, mind a barokk és neobarokk formakészletéből valók, bár a barokk hatás lényegesen módosul a plasztikus Krisztusalaknak rennaissance mintákat követő nemes tartása és részarányos elrendezése révén. A testábrázolás kissé előtolakodó anatómiája, a beesett has, a kiálló bordák, a kidolgozott kar- és lábizmok pedig későgotikus feszületekre emlékeztetnek". (Horvát H. : Szenípéteri József pesti ötvösmester művészete. Budapest, régiségei XII. k. (1937) 197-227. 1.) Ujabb adat Szentpéterinek e nagybecsű művére Kuthy István, püspöki könyvtárosnak a következő közleménye, amelyben ismerteti a művésznek a püspöki levéltárban felfedezett, a feszületre vonatkozó két dokumentumát.Mindkét dokumentumot a művész sajátkezű írásával állította ki, szépen, igen jól olvashatóan. A jegyzékeket szórói-szóra ide iktatjuk. Az első költségvetés így szól : „Ár jegyzék. Egy ezüst kereszt feszület 13 próbás ezüstből, melynek magassága 2 láb és 9 vonat körül belől 300 lat. meg lehet valamivel több vogy kevesebbis lesz. Latja 2 pg. fórjával 600 pg. for. ha remek módon kívántatnék 2 p for. 15 kravel 675 pg. for. Pest Martius 20 dikán 1847. Szentpétery fózsef ezüstműves mp." A jegyzékre Farkas Ferenc az akkori nagyprépost a következőket vezette rá saját keze írásával : „A fen ki tett ezüst kereszt feszület, a ki mért nagyság szerint 13 próbás ezüstből, a mustra szerént ki alkudtatott — latja 2 pengő forintjával. SzékesFejérvárott Április 5 dikén 1847 Farkas Ferencz Nagy Prépost," Ezen megjegyzés alá a művész a következőket írta : „ezen munkára foglalóul fel vettem 200 az az két száz p. forkat : Szentpétery fózsef ezüstmíves m. p." A másik jegyzék költségvetés és egyben nyugta : Arr. fegyzés. Ö Méltósága Báró Barkóczy László F ej érvári Püspök Ur megrendeléséből nálam készült ezüst feszület az az a kereszt és Krisztus képe. nyom... 190 Lat 5 / 16 (Az utóbbi törtszám át van húzva s Farkas Ferenc kézírásával melléje írva: » l /4-")„ A kereszt talpa különösen 57 L. 4 / 16 . Öszvesen 248 Lat. э/ 16 ; (Az utóbbi adatok ismét át vannak húzva, s az összegezés alá Farkas Ferenc a következőket írta : rectius 247 1/2 Lat.") Latja 2 p. fortjával 497 pfor. Erre foglalóul fel vettem 200 p. fortkat vagyon még fizetendő 294 pfor. Pest Augusztus 10 dikén 1847: A 247 és V2 Latért 2 forintjával számolva tészen 495 p. forkat kétszeri úti költség és négy napi munka mulasztás 34 p. fork, összesen 529 pfor. foglalót kaptam 200 pforkat.. 200 p forkat marad fizetend 328 pfort. egészben ki vagyon fizetve Augusztus 13 dikán 1847-ben. Szentpétery fózsef ezüstmíves mp." A jegyzék hátsó lapján Szentpétery keze írásával ezen utóiratot vezette rá : NB, a srófokra el maradt ezüst 2 lat ч/и melyek a gombokban be számitatnak." Az ezüstfeszület a műértők szerint Szentpétery legértékesebb művei közé tartozik. Legutóbb 1935-ben a budapesti iparművészeti múzeum által rendezett 1 „A régi Buda és Pest iparművészetének kiállítása*'-!! szerepelt, a kiállítás leíró lajstroma közölte fényképét (III. tábla) is. Kerekes József a múzeumban. Kerekes József (1893—1937) halálával oly művész lélek távozott el körünkből, kinek a festészet lelkiszükséglet volt. Ez adott neki erőt arra, hogy mint őstehetség a saját erejével tört magának utat a művészek sorába és nélkülözések között is meg tudta őrizni lelki nyugalmát, a természet szeretetét, ahonnan művészete táplálkozott. Szegény sorsa mellett Székesfehérvár legtermékenyebb és legismertebb festőművészévé küzdötte fel magát. Alig van lakás, melynek falát egy-egy képe nem díszítené. A múzeum képzőművészeti gyűjteményében is több alkotással szerepel. Még 1921 ben vétel utján szerezte meg a múzeum topolyfás tájképét és egy kis Székesfehérvárt ábrázoló látképet. Ugyanakkor a művész kiállításának önarcképes hirdetését adományozta a múzeumnak. 1928-ban olaszországi ut44
