Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Marosi Arnold. 2. Kovrig II. t. 12. sz. Az előbbivel nagyjában egyező típus, de lemezét áttört lyukak díszítik és a nyaknál felhajló lemezük szegszerűen beillesztett nyúlványt visel. Ide tartoznak: egy teljesen ép, patina nélküli példány, közelebbi lelőhely nélkül hossza 11, szélessége 36 cm (Kovrig 36. 1. 12. Lt. sz. 363, III. t. 2. k.); egy adonyi példány, tűje hiányzik, tűtartoja csorba, hossza 12 cm (Kovrig 36. 1. 12., Lt. sz. 1463); Lovasberényből egy ép példány előlapján az aranyozás nyomaival (Kovrig 36. 1. 12. Lt. sz. 2100), egy töredék rugóval és tűvel (Lt. sz. 2101) és két példány töredékekben az Alsó-telek gubadombi részén feltárt 4. sz. égetett sírból (Lt. sz. 9933, Szfvári Szemle 1936, 38. 1.) ; 4 töredék ismeretlen fejérmegyei lelőhelyről (Lt. sz. 364—367)/ A gubadombi harmadik sír fibulája eltér a többiektől. Széles » lemezszerű testével megfelel Kovrig III. t. 17—21. számú fibular nak (Lt. sz. 9931 a). 3. Kovrig IV. t. 40. sz. A német irodalomban »kräftig profiliertonek, erős profilu-nak nevezett fibulatípus. Jellegzetes vonásai a hosszúkás alapon nyugvó, félkörívben domborodó fej, megnyúlt láb és áttöréssel díszített tűtartó. Idetartozó legnagyobb és legszebb példányunk a vál-pogányvári lelet 8 csavaros rugóval, fején és nyakán poncolt díszítéssel, lemezén négy négyzetalakú és egy köralakú lyukkal. Hossza 10, szélessége 2*2 cm (Kovrig 43. 1. 40. Lt. sz. 8177, III. t. 3. k.). Lovasberény gubadombi temetőjéből idetartoznak az első csontvázsír fibulája, hossza 5*9 cm, lemezén két négyszögű nyílással, a második csontvázsír fibulája hossza 4 cm., lemezén két kerek nyílással (Lt. sz. 9930-31, Szfvári Szemle 1936, 37. 1. 2. к. с és d ábra), Közelebbről ismeretlen fejérmegyei lelőhelyről valók egy teljesen ép példány, lemezén három kerek lyukkal, hossza 6*1 cm (Lt. sz. 342) és öt darab töredékes. Ezek közül egynek két négyszögű és egy kerek (343), háromnak két kerek (347, 348, 351), egynek (341) pedig egy kerek nyílás töri át tűtartó lemezét (Kovrig 45. 1. 42). 4. Kovrig V. és VI. t. Jellegzetes vonásuk ugyanaz, mint az előbbi csoportnak, de tűtartólemezükön nincs áttörés. E csoport képviselője a múzeumban egy sírleletből származó példány Etyekró'l, tűje hiányzik, hossza 5*4, szélessége 22 cm (Lt. sz. 283). Hozzátartozó leletek tál, karperec és vaslándzsa (280, 282, 285). Két Lovasberényből származó hosszúnyakú töredék megfelel Kovrig V. t. 48. sz. alaknak (2098—99). Teljesen ép, sötét zöld, sértetlen patinával a cecei lelet ; hossza 37, szélessége 2 cm, háta, lába élezett (Kovrig 51.1. 57. sz. Lt. sz. 2508). Négy töredékes darabnak lelőhelye közelebbről ismeretlen (345, 346, 349, 350). Közülök az egyik (350) széles, vaskos lábtöredék nagy gombjával analog Kovrig VI. 59. sz. példányával.