Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)
Á székesfehérvári székesegyház vörösmárvány áldoztató korlátjának eredete. lylj KÖNTÖSBE ÖLTÖZÖTT SZÉKESEQYHÁZUNK művészi alkotásai a szerencsésen sikerült restaurálás után erőteljesebben hatnak, mint valaha s meg vagyok győződve, hogy a felújított káprázatos pompa és ragyogás újabb kutató munkára serkentik majd a városunk műemlékeivel foglalkozó kulturhistorikusokat. Következőkben magam a nemes vonalú, patinás templomnak egy egészen kis részletével kívánok foglalkozni, melynek művészi becse úgylátom mindmáig teljesen elkerülte a monográfusok figyelmét, holott érdekes kapcsolatai miatt föltétlenül nagyobb figyelemre tarthatott volna számot már eddig is. Székesegyházunk díszes szentélye előtt u. i. egy rendkívül finom faragású, vörösmárvány áldoztató korlát ötlik szemünkbe, melyről a templom műalkotásainak ismertetői úgyszólván meg sem emlékeznek, mindössze Marschall Rafael jegyzi föl »Székesfehérvári kalauz« (1930.) című kis munkájában (p. 37.), hogy téves az az eléggé elterjedt vélemény, miszerint a szép korlát az elpusztult bazilika Hollós Mátyás kápolnájából való. 1 ) Marschall megállapítása — mint a következőkben látni fogjuk — helytálló, a korlát származása azonban ezzel még nem tisztázódott, s így gondolom nem teszek rossz szolgálatot, ha tanulmányaim alapján rámutatok annak igazi eredetére. Amikor u. i. 1937 őszén először láttam székesegyházunk márványkorlátját, azonnal tisztában voltam vele, hogy az Mes (Mész, Mess vagy Meszus) György János tatai uradalmi kőfaragómester munkája, kinek a tatai plébániatemplomban lévő, csaknem teljesen azonos méretű és kivitelű remekszép korlátját nem egyszer bámultam meg Tatán. Egy pillantást kell csak vetnünk a két korlátra, s azonnal látjuk, hogy az egy ember munkája, s hogy egy és ugyanazon műhelyből került ki mindkettő. 2 ) Föltevésem helyességét ettől eltekintve minden kétséget kizáróan eldönti az, hogy székesegyházunk korlátjának anyaga tipikus jura-(liasz)kori tatai vörösmárvány, s így nyilvánvaló, hogy azt Mes kőfaragómester készítette Tatán. Mes György János életéről s tatai működéséről egyébként ár. Dornyai Béla : * Fellentkáli Fellner Jakab tatai építőművészről« című munkájában 3 ) olvasunk először s a rendelkezésünkre álló gyér adatokbói tudjuk, hogy Mes az 1760—70-es években dolgozott Tatán, hol 1756-tól kezdődően 25 évig az Esterházyak uradalmi kőfaragómestere (»Herrschaftlicher Steinmetzmeister«,
