Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Szent István király tiszteletét őrző egyházi műemlékeink Székesfehérvárott. Milyen színkeverék, mégis milyen gyönyörű egység! De kívánjuk is e színváltozatosságot : a Szúz Anya rózsaszínű köntöse és kék általvetője, szt. István komoly lila-kékes ruhája, sárga selymes palástja, szt. Imre köpenyének kék, attilájának sárga színe s a koronát tartó kerub lebegő kék uszálya rendkívül üde színfoltok a lilásszürke felhőkön. A pallosos angyal alul zöld, felül sárga ruhát visel, szürkéslila általvetővel. Mindent összevetve el kell ismernünk, hogy e freskó kétségkívül Székesfehérvárnak szt. Istvánra vonatkozó legművészibb műemléke. Városunk legszebb szt. István emléke után félve szerénykedik cikkünk végére legegyszerűbb szt. István emlékünk: a maroshegyi kápolna. Annyira szerény alkotás, hogy nincs róla mit mondanunk. 35 m. hosszú, 3 m. széles, 360 m. magas, ime a belső méretek. Padlója téglával fedett, falait terméskőből építették, tetőszerkezete belül nyitott. Az oldalfalakon elhelyezett, egymással szembenéző ablakokon át kapja a világosságot. Oltára koporsó alakú faoltár, tabernákuluma a kápolna hátfalába bemélyesztett félkörzárású fülkébe van elhelyezve. Az oltárkép sötét tónusú, primitív festmény, tárgya : szt. István felajánlja országának koronáját. Az épület mögött, az utóbbival összefüggően kőből épített tornyocska áll, benne függ a harang. A kápolna építésének történetére vonatkozólag nem maradt Írásos emlékünk. A bejárat fölött elhelyezett festett plétáblán olvassuk: a hivők közadakozásából épült. Oremsperger István székesfehérvári belvárosi esperesplebános 1894. augusztus 3-án engedélyt kért Steiner Fülöp megyéspüspöktől, hogy a kápolnát megáldhassa. A püspök augusztus 6-án írt válaszában hangsúlyozza, bár az egyházi hatóságtól senki nem kért engedélyt a kápolna építésére s az annak fenntartására összegyűjtött 60 forintnyi összeg vajmi kevés az épület jókarban tartására, de mivel az építkezés a hívek buzgóságáról tanúskodik, ha az építők a kápolna fenntartásáról bővebben gondoskodnak, a kápolna megáldását engedélyezi. 45

) A kápolna ma jóformán már csak régi emlék, legfeljebb nyáron mondanak benne néha-néha szentmisét, az istentisztelet rendesen a szőlőhegy lábánál épült iskolakápolnában folyik; de bárkik építették az egyszerű kis szentélyt s bármiféle okból is örök érdemük marad, hogy a láthatóan szegény, proletár környéken szt. István kultuszának magvait óhajtották elhinteni. Mintha megérezték volna az eljövendő idők viharjait. Mikor ezer nyomorúság közt, talmi értékű eszmékkel szembenézve kell a keresztény és magyar eszményeket ébren tartanunk, hogy le ne törölje a térképről kelet és nyugat idegen szellemű, merész terjeszkedése szt. István király legdrágább művét : a keresztény Magyarországot. A maroshegyi szt. István kápolna: kopott, sze-