Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Kúthy István. tént toronyrenoválási munkálatokat vezették. Hatzinger Pál építőmester az 1743—44-i déli torony restaurálását végezte. Grabner Márton építőmester az 1758-ban megindult templomépítést vállalta, 1763-ban történt halála után munkáját Schadtner (Schattner) Márton vette át, de a befejezés dicsősége 1768-ban Grabner Márton fiának, János Mihálynak nevéhez fűződik, 1746-ban a plébánia templomtorony kőfaragó munkálatait Wtigel János, 1770-ben mindkét torony kőfaragó munkálatait Hondler János Mihály vállalta. Tudjuk azt is, hogy az 1742-i torony renoválás ácsmunkáit Reichenhueber János Péter ácsmester végezte. A templom első felszentelése körül némi bizonytalanság uralkodik. Az 1774-i egyh. látogatási jegyzőkönyvtervezet röviden ennyit mond a plebániaegyház felszenteléséről: «Consecravit Ecclesiam Illmus D. Antonius e Comitibus de Réva, Electus Episcopus Corczolensis, S. С et Reg. Ар. Maj. Consiliarius, et per Dioecesim Strigoniensem in Pontificaiibus Suffraganeus.» Az 1805-i can. visit. 1772-re teszi a felszentelést. A székesegyháznak 1817-i egyh. látogat, jegyzőkönyve viszont kételkedik abban, vájjon csakugyan fel van-e szentelve a templom, mert csupán a hajó falán láthatók konszekrációs keresztek. Tekintetbe véve Székesfehérvár város 1775 dec. 4-i tanácsülésének jegyzőkönyvében foglaltakat, mely arról tudósít bennünket, hogy a főoltár építése csak ezen évben fejeződött be: feltehetjük, hogy a szentély falainak s az oltár hátvédjének a szentelés megtörténte után lefolytatott műmárványozása a szentélyen eltüntette — helytelenül ugyan — a konszekrációs kereszteket. Erről csakhamar megfeledkezhettek, innét magyarázható a szentelés megtörténte felől való későbbi kételkedés. A bizonytalanságot megszüntetendő, az 1866-ban megejtett restaurálás után Simor János, akkor győri püspök még azon év nov. 25-én újra felszentelte a templomot. Székesegyházunk külseje rendkívül egyszerű. Az oldalfalak tömegükkel hatnak, a rajtuk nyitott, magasra helyezett 3—3 barokkvonalas ablak közül 2—2 a hajót világítja meg, a két belső az oratóriumokra nyilik, melyeknek a szentélyre szolgáló szépművű áttört rácsozata bőven beengedi a világosságot a szentélybe is. A legutolsó restaurációnál kiderült, hogy a tornyok alsó része a régi templom tornyainak maradványa. Kár is volt az eredeti vaskos támpilléreket lebontani, viszont szerencsés újítás az eredeti toronyablakok gótikus kőkereteinek kiszabadítása. Úgy látszik, az új tornyokat, melyeket 1807, illetve 1815-ben megmagasítottak, a középkori alapfalakra rakták rá s azokat barokksisakkal -fejezték be. Az aránylag egyszerű homlokzaton a diszítő elemek a középtengely felé vonzódnak: a kapu fölött Székesfehérvár szab. kir. város címere ékeskedik barokk-keresztes dűlt mezőben, melynek felső peremén három virágfüzéres urna áll. A homlokzat felső