Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)

Marosi Arnold. hatott, akinek ezt a király a préposttal és kanonokkal egyetértő­leg meghagyta; a király távollétében pedig a prépost és kano­nok engedélye nélkül semmiféle püspök ott misét nem mond­hatott, főpapi ténykedéseket nem gyakorolhatott." Idők foly­tán ezekhez a kiváltságokhoz mindig több és több járult, melyeket III. Sándor (1159—1181) és III. Kelemen (1187— 1191) örökre megerősítve újból megerősítettek és jóváhagytak. E bullák szerint a Hartvicus által felsorolt kiváltságokhoz járultak még: a fejérvári egyház prépostját és kanonokjait az egyházi ténykedésektől eltiltani, egyházi tilalom alá vetni senki másnak jogában nem áll, hanem csak a római pápának vagy az ő oldal­követének (legati ab eius latere); a prépostot és kanonokokat egyházmegyei zsinatra meghívni nem szabad; a prépost és a kanonokok a krizma és olajszentelést, az oltárok és bazilikák fölszenteléset, valamint a papjelölteknek az egyházirend feladását bármely püspökkel elvégeztethetik, aki a Szentszékkel közösség­ben él; általános egyházi tilalom idején szabad a prépostnak és kanonokoknak a kiközösítettek és egyházi tilalom alá vetettek kizárásával zárt ajtók mögött, harangjelzés nélkül, csendben egyházi ténykedéseket végezni. A fejérvári prépost és kanonok kiváltságos^helyzetét nagy­ban emelte a koronázásban való részvétük is. Ők segédkeztek az esztergomi érseknek és püspököknek a koronázásnál. A koro­naőri tiszt méltóságát is kezdetben a fejérvári prépost viselte. Később a kancelláriában és egyéb tisztségekben való elfoglalt­sága miatt az őrkanonokra szállt ez a megtiszteltetés, akit a prépost választott és nevezett ki. A káptalan gondozta a királyi sírokat, az őrkanonokok az országos ereklyéket, melyekhez az egyházi szent ereklyéken kívül Szent István legendáját és a győzelmi hadjáratok diadaljelvényeit is számították. A káptalanhoz Szent István iskolát csatolt. Szent Gellért, az első csanádi püspök innen kért tanítómestert. Kétszáz éven át élvezte a fejérvári káptalan a szent király jóvoltából nyert kiváltságait. A jogaikban korlátozott fennhatósá­gok azonban állandóan küzdöttek ellenük, ami szakadatlan vil­longásoknak volt felidézője. Majd jött a török uralom, mikor a prépostság jogai lassanként feledésbe mentek és többé nem is sikerült azokat visszaszereni. Székesfehérvár Szent István-kori nevezetességei között szere­pel az a pénzverő is, ahol Szent István érmei készültek. (Károly J. 228—231). Ezt megelőzőleg a magyarság terménypénzzel, rendszerint tinóval vagy külföldi érmekkel (bizánci solidus) bonyolította le adás-vevését. A megnövekedett kereskedelmi for­galomban ez a kezdetleges módszer nem elégítette ki a szükség­leletet. Nemcsak ez, de főleg az késztette Istvánt, mikor a királyi 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom