Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)
FELJEGYZÉSEK. A múzeum és a helyi kiállítások. A Szent István év folyamán Székesfehérvárott számos kiállítás volt. Kettőbe a múzeum is bekapcsolódott. Az egyik a Fejérmegyei Gazdasági Egyesület által rendezett mezőgazdasági és terménykiállítás volt, melynek egyik termét a múzeumnak a mezőgazdasággal kapcsolatos tárgyai töltötték meg őskortól a legújabb korig. Az Orsz. Iparművészeti Társulat november havi kiállításának Fejér megye népművészetét bemutató csoportja is nagyrészt a múzeum által ez alkalommal vásárolt néprajzi anyagából került ki, amit Latabár Károly, iparművész nagy buzgósággal és kiváló szakértelemmel gyűjtött össze. Ez a kiállítás pompás Ízelítőt nyújtott Fejér vármegye közönségének a megye régibb és újabb népművészetéről, házi iparáról. Fényesen megcáfolta azt a makacs véleményt, hogy Fejér megyében tulajdonképeni népművészet nincs és ezzel a kérdéssel foglalkozni meddő dolog. A kiállítás mely a legkiválóbb szakemberekre is igen mély benyomást tett — ékesen szóló bizonysága annak, hogy a megye népművészete mily gazdag. Szablya János, az O. M. I. T. ügyvezető alelnöke megállapítása szerint Latabár Károly építő iparművész, mint népművészeti titkár csodálatos anyagot gyűjtött össze néhány hónap alatt. Lelkes és áldozatkész munkája, hozzáértése lehetővé tette, hogy a székesfehérvári múzeum sok olyan tárgyhoz jutott, amelyekkel eddig nem rendelkezett. És bölcsen cselekedett a múzeum igazgatósága, hogy ezeket a szép darabokat megszerezte és a múzeumban kiállította, hogy állandóan és mindenkinek hirdesse : Fejér megyében igenis van népművészet, még pedig olyan, amelyre a megye büszke lehet. A múzeum életéből. A múzeum ez idei tevékenységének kiemelkedő pontjai Baracska határában az Ercsi cukorgyár támogatásával a nagyhalompusztai bronzkori temető feltárása dr. Gallus Sándor, M. N. Múzeum segédőrének vezetésével; a csákberényi avar temető feltárásának folytatása dr. László Gyula, M. N. Múzeum segédőrének közreműködésével. Nagyobb arányú gyűjtések : a székesfehérvári Szent István emléktárgyak beszerzése, a néprajz terén régi csákvári edények, fejérmegyei falusi bútorok, szőttesek és varrottasok vásárlása dr. Latabár Károly, iparművész útján. A múzeumi és bazilikái kőtár. A szentistváni bazilika alapfalainak feltárása annyi faragványos követ hozott felszínre, hogy a Műemlékek Orsz. Bizottsága szükségesnek látta külön kőtár felállítását, és e célra a romokat körülvevő árkádot használta föl. Egyben felkérte a múzeumot az eddig ott őrzött középkori faragványos köveknek a bazilikái kőtár számára letétként való átengedésére, viszont a múzeumnak felajánlotta az ásatás folytán előkerült római faragványokat. Székesfehérvárnak ily módon két értékes kőtára van : az egyik a bazilikái középkori faragványokkal, a másik a múzeumi római faragványokkal. Ide kerültek letétként a püspökkert fái alatt és a kert falában őrzött római kövek is, melyek fejében a múzeum meg az Egyházmegyei Múzeumban helyezett el az ő gyűjtési körébe eső letéteket. E csere útján a székesfehérvári múzeum a római kőemlékek .egyik leggazdagabb, szakszerűen felállított vidéki gyűjteménye, míg a bazilikái kőtár a középkori anyagban lett versenytársa hazai kőtárainknak. Az egyházmegyei múzeum megnyitása. Székesfehérvár az elmúlt év folyamán újabb művészettörténeti látványossággal gyarapodott. Megnyílt az Egyházmegyei Múzeum, Shyoy Lajos megyéspüspök az egyházi élet minden árnyalatára kiterjedő gondosságának és fáradhatatlan kitartásának eredményeként. A székesegyház eddigi kincstárából, falusi templomok leltári anyagából, a városi és megyei múzeum letétjeiből és magányosok ado90