Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Emlékek a székesfehérvári püspöki könyvtár múltjából. kötetben, 10 művel 160 füzetben, 21 féle folyóirattal 130 kötetben és 232 füzetben gyarapította a püspöki könyvtárt. A múlt század ötvenes-hatvanas éveiben irodalmunk, tudományosságunk szívesen menekült vissza a dicső nemzeti múltba, ami mindenesetre elmélyítette a megyar történeti kutatást s annak figyelme nemzetünk fénykorából származó okirataink, könyveink, műemlékeink felé fordult. A hatvanas évek elején megindult „Magyar Sión" az egyháziak közt lelkes eszköze lett e hazafias szellemnek. Az említett és a következő évtizedekben a külföldön is felvirágzott archeológiai, műtörténeti és bibliográfiai stúdiumok még inkább megtermékenyítették ezirányú érdeklődésünket, a Corvin könyvtár kincseinek felfedezése azután főként a régi magyar kéziratok és könyvkiadások felkutatását és feldolgozását segítette elő, sőta külföldi ősnyomtatványok gyűjtésére is ösztökélő hatást gyakorolt. A régi kulturkincsek felkutatásának, megőrzésének és ismertetésének apostola városunkban Pauer János kanonok, a későbbi megyéspüspök lett, kit ezirányú érdemeiért a magyar tud. akadémia már korán levelező tagjai közé választott. A hatvanas években történt fehérvári bazilika-ásatásoknál Pauer elévülhetetlen tudós érdemeket szerzett, melyet méltán növeltek eredeti kutatásai alapján megirt históriai, archeológiai dolgozatai és könyvei ; bibliográfiai kézirata, sajnos, befejezetlen maradt. „Azon nagylelkű áldozatkészségnek, mellyel Fejérmegyében a régészet s történet tudományt gyámolitá, nem szabad csak egy megye határai közé szorulni, hanem kell, hogy egy ország rójja le tiszteletét nemes áldozatkészségéért" — igy dicséri Rómer Flórián hires régészünk Pauert 1872. jan. 22-én az utóbbihoz irt levelében.

24

) Pauer a kutatásaihoz szükséges forrásmunkákat jórészt mind megszerezte könyvtára számára, mely már kanonok korában egyike volt az ország legnagyobb és legértékesebb magángyűjteményeinek. Thaly Kálmán, a kuruc kor nagynevű történetírójának, fehérvári látogatása után, 1872. június 19-én kelt, Pauerhoz intézett levelében olvassuk: „Méltóságodnál tett látogatásom élvezeteire folyvást gyönyörrel gondolok vissza s kedves kötelességemül tartottam Mltgod gazdag gyűjteményeiről a Századok most sajtó alatt levő júniusi füzetében megemlékezni."

26

) Mivel a tudós püspök könyvtáráról még leltárszerű összeírás sem maradt ránk, érdemes Thaly Kálmán Ítéletét ideiktatnunk: „Pauer János akadémiai tag, с püspök és székesfehérvári kanonok ur kinek háza a tudományok s műemlékek múzeumául szolgál — hazánkban páratlan incunabula (XV. és XVI. sz. nyomtatványok) gyűjteménnyel bír, melyben a legritkább és legdíszesebb példá24) Pp. Levéltár, 1561. A. lt. sz 1872/jan. 22. 25) Pp. Levéltár, 1561. A. lt. sz. 1872/jun. 19. — 43 —