Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

A múzeum képtára. kesztése, a felépítés világos megfogalmazása azonban elárulja a realista épitész beállítottságát. Pikturaja a pleinair-törekvésekből sarjadt ki, de mindjobban a dekorativizmus felé haladt. Ezen a képén is megfigyelhető a szinek és a vonalak leegyszerűsítése, amely mozaikszerű sikokra bontja a csendélet formáit. Kőrösfői-Kriesch Aladár: (Olasz leány) szül. Budapest, 1863. okt. 29. meg. Budapest, 1920. jun. 16. Szüntelen alkotó tevékenysége a művésznek, hihetetlen gazdag és változatos anyagot hagyott az utókorra. A képzőművészetnek és az iparművészeinek szinte valamennyi ágában eredményesen munkálkodott. Művészi tevékenysége mellett tanára volt az Iparművészeti Iskolának és Nagy Sándorral együtt megalapítója a gödöllői-művésztelepnek. Az angol preraffaelisták és Ruskin hatása alatt, gondolati tartalommal átszőtt magyar stílust akart teremteni, amelyei azonban a tiszavirág élethű szecessziónak formanyelvén szólaltatott meg. Olasz leányt ábrázoló képén mint naturalistát ismerhetjük meg. A jellemábrázolás mellett az arc konstrukciója kötötte le figyelmét, mellőzve a ruha részletes kidolgozását. László Fülöp Elek: (Magdolna) szül. Budapest, 1869.ápr. 28. Ma élő festőink közül Fülöp élvezi külföldön a legnagyobb népszerűséget. Már korán föltűnt virtuóz technikával készült képeivel, amelyek hihetetlen rövid idő alatt öltenek testet. Portréinak jellemző sajátja a karakter megszólalásig hű visszaadása, az előkelő beállítás és a hatásos színezés. Magdolna cimű vázlatszerű képén az arc, de különösen a szemek kifejezése a fájdalmat és a megdöbbenést megkapóan érzékeltetik, a kezek viszont a felszabadult érzések kirobbanását pompásan tolmácsolják. Liezen-Мауег Sándor: (József Putifár házában) szül. Győr, 1839. jan. 24. megh. München, 1898. febr. 19. Liezen-Mayer Münchenben Pilotynál, a hires történeti „festőnél tanult. Egyénisége sok rokonvonást mutat mesterével. Őt is a színpadias beállítás, az érzéki melegségű szinek, a megvesztegetően valószerű anyagfestés és a múlt eseményeinek megszólaltatásához való vonzódása jellemzik. Jó példa erre befejezetlenül maradt bibliai kompoziciója: József és Putifárné. Minden vázlatossága ellenére is megfigyelhető ezen a képen a könnyed komponáló készség, amely főleg a két alak zárt csoportosításában jut kifejezésre. Lotz Károly : (Lotz Cornelia arcképe) szül. Homburg von der Höhe, 1833. dec. 16. megh. Budapest, 1904. okt. 13. A múlt századi magyar művészet egyik legnagyobb mestere. Lotz Károlyt fiatal korában a magyar föld és a magyar nép ihlették meg, mig a kiegyezés után egymásután festi örök értékű allegorikus falképeit. Templomainkat, palotáinkat és Operaházun- 55 —