Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

A múzeum képtára. Hegyvidék cimű képén a lenyugvó nap aranypalástba burkolja a tájat. A bársonyos szinek meleg harmóniái idézik a mester mara­dandó emlékű művészetét. Burghardt Rezső: (Őszi napsütés) szül, Zsombolya, 1884. márc. 28. Burghardt művészetét Paris levegője érlelte és a francia impresszionizmus tanulságai alakították ki. A fénynek és a leve­gőnek színbeli megnyilatkozása mellett a valóság forma vissza­adására is törekszik. A természetnek nagyvonalú megrögzítése jellemzi itt látható munkáját. Az őszi nap bágyadt sugarai ömle­nek el a lankás domboldalakon, a sárguló mezőn, ahol tehenek legelnek. A halvány kék égen fehér felhők vonulnak. A természet végtelen nyugalma árad a képről. Coulin Arthur: (Székely nő) szül. Nagyszeben, 1869. szept. 20. megh. Heidelberg, 1912. nov. 9. A millenium évében jelent meg Coulin Arthur képeivel a kiállításokon, amelyeknek hajszáltiszta rajza és részletgazdagsága elkápráztatta a közönséget. A valóságot szinte nagyítón át nézi, magörökitve a nagy egészbe olvadó apró részleteket, kihangsú­lyozva például a ruha minden ráncát, vagy az arcbőr egyenetlen formahullámzását. Képén a rajz éles vonalai háttérbe szorítják a színeket, amelyek csak kisérői, hangulati aláfestései az ábrá­zolásnak. Csók István: (Virágcsendélet) szül. Puszta-Egres (Fehér m.) 1865. febr. 13. A legnagyobb ma élő magyar festő Csók István. Munkás­sága mély nyomot hagyott festészetünk történetében. Virtuóz technikai tudása és frissen teremtő fantáziája már fiatalkori műveit is a kortársak alkotásai fölé emelték. Művészete azonban nem merült ki technikai szemfényvesztésekbe, mert munkáiban az érzés melege és a mondanivaló tartalmassága párosult. Vérbeli festői képzelete színekben látja a valóságot, melyet mindenkor a maga érzésein átszűrve vêtit a vászon felületére. Adottságainak legin­kább az impresszionizmus szellemes és színeken alapuló stílusa felel meg, amely stílusnak a legkiválóbb magyar képviselője lett. Virágcsendélete még 1907-ben Parisban készült s festői látá­sának pompás megelevenítője. Harmonikusan egyesül a derűs színe­zés, a finoman éreztetett dekorativ vonásokkal. Deák Ébner Lajos: (Tájképvázlat) szül. Pest, 1850. jul. 18. megh. Budapest, 1934. jan. 10. A szolnoki iskolának egyik alapítója. Deák Ébner a magyar népnek és földnek finom érzésű megörökítője volt. Képein meg­kapó erővel elevenednek meg az alföldi tájak, az egyszerű falusi emberek, a szolnoki vásárok tarka mozgalmassága. Festői elő­adásába az impresszionizmus világos szinharmóniái szűrődtek - 51 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom