Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Ez a madárábrázolás László szerint nem alapulhat az ősi fémművességi hagyományon. Az avar műiparba való bejutásuk bizantikus hatás .alapján előbbre nem tehetők, mint a VI. század legvége, a VII. század eleje. Hogy aztán ezek az őskereszténységből átvett elemek csak mint díszítő formák szerepelnek-e az avar övvereteken, vagy keresztény értelmezésű szimbólumok, még bizonytalan. Az à tény azonban, hogy e préseléssel készült, állatábrázolásos avar emlékek együttes leleteiben keresztek is fordulnak elő, valószínűvé teszi azoknak keresztény szimbólum jelleget. (László Qy. : I. m. 18. 1.) A harmadik keresztény jellegű fejérmegyei avar emlék állítólag Dunapenteléről származik és külföldi magántulajdonba került. A lelet darabjai: állatküzdelmi jelenetet ábrázoló nagy szíjvég, 2 db. indás kis szíjvég, 1 db. félholdas diszü kis szíjvég és 3 db. csat. (László Gy. : I. m. 37. 1. V. és VI. t.). E griffes-indás övgarnitura keresztény jellegű darabja az egyik csat, melyen két motivum látható : az alsó halat tépő sas, a felső egymással szembeállított két galamb. A galamb mint az örök békében élő lélek szimbóluma igen gyakori jelkép és miként a páva, ez is mint bizantikus hatás került az ősi avar díszítő elemek közé. Míg a halat tépő sas, miként a bágyog-gyürhegyi csat ugyanezen ábrázolása, ebben a formában a déloroszországi szkitha leleteken található meg. Tehát ősi, hagyományos motivum és vele szemben a kettős galambábrázolás Magyarország területén kap helyet az avar fémművességben. (László O. : I. m. 42-43. 1.) M. A. FELJEGYZÉSEK. Kelta bronzdíszek Velencéről. Nagy György, áll. reálgimnáziumi tanuló 1936 nyarán értékes bronzleleteket adott át a székesfehérvári múzeumnak. A leletek Velencéről valók és az eraviscus kelta törzs emlékei sorába tartoznak. A lelőkörülmények megállapítására június 12-kén kiutazva Velencére a vallomásokból kiderült, hogy a leletek Enyedi József Kecske-utcai házának hátsó részén levő magas partban ember- és lócsontok társaságában kerültek elő. Ugyanitt Nagy András szomszédos házánál, ahol a partban csontvázrészek voltak láthatók, próbaásatást is végeztünk. A kibontott csontvázak egy XVII —XIX. századi temető maradványai, tehát a fenti leletekkel nincsenek összefüggésben. A lelet részei, melyek tulajdonkép lószerszám díszek: 1) két áttört művű, trombita-mustrás 7-5 cm. átmérőjű díszítő korong; 2) Ugyanaz félköralakú füllel, 6 cm. átmérővel ; 3) hasonló motivumos kisebb diszítmény alsó részén négy erősítő szegecs ; 4) három négylevelű lóherre emlékeztető gomb öt dudorral : 5) domború felületű karika, átmérője 3"5 cm ; 6) négyszőgalakú bronzcsat két erősítő lemezzel, hossza 62, szélessége 5 cm. (Lt. sz. 10106 ) A bronzkorongok díszítése azonos a somodori és sárszentmiklósi lelet kisebb korongjainak motívumával (Bpest régiségei IV. k. 57. 1. 1—4. á; 63. 1. 4. á) és pompásan egészíti ki Fejérvármegye eraviscus emlékeit, aminők a dunapentelei, nagylóki, sárszentmiklósi és vajtai leletek. Velencének másik eraviscus vonatkozású emléke a kelta neves Aveta sírtábla, melyen zsákokkal megrakott és két fogatos szekeret látunk. A kő jelenleg a Gschwindt kastélykert intézői lakának falában áll. (C I. L. III. 3361 ) Korát Kuzsinszky Krisztus u. az első századra helyezi. (Arch. Ért. 1903, 226. 1.). M. A. Etyek régészete. A Székesfehérvári múzeumban Etyek régészetének képviselői : hengeres peremű agyagtál, agyagbögre, két bronzkarperec, bronzfibula, hat apró bronztöredék és vaslándzsa, melyek az egykori régészeti egylet hagyatékaként szerepelnek a leltárban. (Lt. sz. 280-285) Közelebbi lelőhelyük valószínű a községtől nyugatra fekvő szőlőhegy - 20 —