Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Marosi Arnold, dr. Bartucz Lajos, Joachim József, Kiss Dezső. 61 %-Je férfi, 28%-Je nő és csak ll%-J

e gyermek. Ez teljesen ellenkezik a honfoglaláskori sírokban eddig tapasztalt aránnyal, mely szerint több volt a sírokban a nő s aránylag sok a gyermek. A férfiak nagyobb számának egyik oka itt az, hogy az eltemetettek között papok is vannak, a másik pedig, hogy bizonyára nem temetkezhetett itt akárki, hanem csak engedéllyel az előkelőbb családok. Erre vall a gyermeksírok kicsi száma is. Sőt úgy látszik, e területre is jutott koronásfő. Az egyik csontváz koponyájának nagy zöldes patinája mely az egész homlokot betakarja, à koponyának III, Bélára emlékeztető típusa, valamint a koponya felett talált vörös márvány lap s a sír bolygatottsága e feltevést nagyon is valószínűsíti. Hogy antropológiai szempontból milyen érdekes esetek fordulnak elő s esetleg későbbi személyazonosítási szempontból milyen fontos bizonyítékokat lehet találni, arra csak néhány példát említek. Az egyik sírban dinári tipusu férfi csontvázat találtunk, kinek jobboldali sipcsontja életében eltörött és összeforradt. Ugyancsak eltörött balkarjának singcsontja is. A két darab azonban a helytelen kezelés következtében nem tudott összeforradni, sőt a többszöri mozgatás folytán köröskörül a törési felület szélein új izülő lap volt képződőben. Az illetőnek rettenetes fájdalmai lehettek, amig a két törött csontfél között Ízület keletkezett. Törött karú vagy lábú egyén különben több is előkerült. Ugyancsak feltűnő a csontvázokon a köszvényre valló kóros elváltozások nagy száma. Áz egyik csontvázról megállapítható, hogy a tulajdonosa életében púpos volt, egy másiknak pedig a koponyán látható csákányütés okozta halálát. íme egy kis mutató abból, amit a székesfehérvári püspökkerti korhadt csontvázak beszélni tudnak arról az eseménydús, hatalmas történelmi viharokban gazdag múltról, melyben Szent István bazilikájának és környékének egy évezreden át része volt. Meg vagyok győződve, hogy a rendszeres ásatásoknak tovább folytatása még sok ilyen bizonyítékot tudna szolgáltatni úgy a bazilika története, mint a magyar fajkutatás számára. Bartucz Lajos. A feltárás műszaki adatai. Ünnepélyes kapavágás 1936 április 16-án. Az ásatási munka kezdése április 29-én. Első alapfalrészlet 2 méter mélységben május 4-én tűnt elő. A feltárás 28 hétig tartott (november 6-ig). A munkanapok száma 153 volt. Mánkáslétszám 8—43 között váltakozott. Összesen 689 munkásnak 3,457 napszámot fizetett ki az ásatás — 16 —