Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

A székesfehérvári bazilika feltárása. vázak mellett. Ép azért Henszlman csak találomra állapította meg, minden megbízhatóság nélkül, kik pihentek az egyes sí­rokban. Az egyetlen kivétel III. Béla és neje Antiochiai Anna, kik vörösmárvány koporsókban voltak eltemetve felirat és dí­szítés nélkül. Királyi voltukat a férfi csontvázon talált korona, zománcozott melldisz, aranygyűrű, a tetem mellé helyezett kard, jogarpálca és sarkantyúk, a női csontvázon korona és arany­gyűrű árulták el, ami aztán alapot nyújtottak annak megálla­pításához is, mely királyi párnak földi maradványai. A fényűző temetkezés az Anjouház alatt jött divatba feliratokkal és a halott alakjával díszített síremlékekben gazdag mellékletekkel. így Károly Róbertról tudjuk, hogy arany koro­nával, sarkantyúval, továbbá kövektől és gyönygyöktől ragyogó vörös dolmány és nadrágban temették el, Nagy Lajos és Mátyás pedig díszes sírkápolnákat készíttettek maguknak. Díszes voltuk és a bennük rejlő kincsek okozták e pompás síremlékek pusz­tulását, mert magukra vonva a figyelmet nemcsak a hódító török esett neki, de a visszafoglalások alkalmából a keresztény csa­patok sem kimélték azokat és így csak teljesen kifosztott, üres sírkamrák maradtak reánk. Ennek a háborús pusztításnak és a régebbi ásatásoknak, mikor a kibontott falakat újra betemették, lehet tulajdonítani, hogy a mostani feltárásoknál előkerült leletanyag nagyon kevés kivétellel csak újabbkorú cserépdarabokból és a szemétdom­bokon található lim-lomból áll annak jeléül, hogy az ásatások befejeztével mit használtak föl töltő anyagnak. Innen magyaráz­ható, hogy muzeális értékű darab alig akadt közöttük. Legérté­kesebb darabok: egy arany pecsétgyűrű, mely felirata és vésete szerint Drugeth Fülöp nádoré volt és egy kis boglár ma­dáralakokkal és románstilú zománcdísszel. Két arany pénz is került elő: az egyik velencei arany, a másik török. Feljegyzésre méltó három római faragvány kivételével, amelyek mint építő­anyag használtattak fel, a római leletek ieljes hiánya, ami újabb bi­zonysága annak, hogy Székesfehérvár helyén nem volt ró­mai telep. Az előkerült három római kő közül az egyik dr. Polgár Ivánnak a Fejérmegyei Napló 1936 október 7-ki számában megjelent ismer­tetés alapján Aelius Flavianus és Justianus sírkövének töredéke, mely a püspöki palota délnyugati sarkánál talált pillérbe volt beépítve. A sírkő feliratának fordítása : A megholtak szellemeinek. Aelius Flaviusnak, aki hajdan mint a második segédlegio katonája 9 évig szolgált, élt 30 évet. Aelius Justianusnak, ki ugyanabban a légióban 6 évig katonáskodott, élt 26 évet. Elestek a dáciai hadjáratban. A mészkőből készült sírkő megcsonkított maradvá­nya 87 cm. hosszú, 61 cm. széles és 23 cm. vastag. Latin — 9 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom