Székesfehérvári Szemle 7. évf. (1937)

Marosi Arnold, dr. Bartucz Lajos, Joachim József, Kiss Dezső. Ez volt a szentistváni templom pillére. A román pillért körülvevő, lazább faragványok már csúcsíves stílusúak. Szép részletük az észak felé kiugró gerinc tagozott, körtealakú lábazata. E gótikus körülépítés Károly Róbert idejéből való, ki a templomnak boltíves kőmennyezetet adott és ennek tartására a szentistváni pilléreket meg kellett erősíteni. A pillér északi falához támaszkodó tagozat nincs vele szerves kapcsolatban, csak melléje épült, tehát nem lehet vele egykorú. Ez a rész a templomnak Mátyás idejében történt átalakításából származik. E pillér környezete érdekes képet nyújt a bazilika padozatáról is. A 91 cm. magas pillér ugyanis cementszerü alaprétegre helyezett márványpadozaton nyugszik. Ez volt Szent István templomának burkolata. E felett 40 cm. magas törmelék és töltés következik, majd Károly Róbert templomának ugyancsak cementre rakott vörös márvány lapokból álló padozata, melyet helyenként tégla burkolat vált föl. A Mátyás-korabeli támasztópillérek a vörösmárvány padozat fölé épültek. A második pillér szerkezete azonos az előbbiével, de rosszabb állapotban. (III. t. 7. k.) A pillér gótikus párkányai itt töredezettek. A körtealakú kiugrás helyén nagyobb, három bordával tagozott gerinclábazat van. A jelen ásatáskor Lux Kálmán látva az oldalpillérnek a pillér törzzsel való laza összefüggését e nyúlványokat nem pilléreknek, hanem bizonyos emlékművek pillérekhez támaszkodó alapépítményének vélte. Itt sejtette Mátyás király sírját, miért is azt lebontatta. A vakolattal és vaskapcsokkal öszszeerősített két rétegben elhelyezkedő faragványos köveket eltávolítva kemény cementszerű alapzatra bukkant. Ezt is megkísérelte feltörni, sírnak azonban nem akadt nyomára. A lebontás mégis tanulságos volt. A szétszedett kövek ugyanis román és csúcsíves faragványok voltak, érdekes bizonyságául annak, mint használták fel az átalakítás folytán kikerült vagy egyéb épületek lebontásából származó megmunkált köveket az ujabb építéseknél. Nagyon érdekes az első és második pillér közti részlet, ahol kőlappal takart sírkamra került elő, melyet képünkön deszkalap takar. (IV. t. 9. k.) A sírkamra nyílása lépcsőzetes magaslaton fekszik. Fedelét eltávolítva belseje kettős sírkamrát mutat,, amelyet áttört kőlap választ el egymástól. Az alsó nagyobb, a felső kisebb gyermeksírkamra lehetett. Az alsó faragott kövekkel kirakott, amelyek miként a lépcsők kövei is, azonosak a szentistváni építmények köveivel, tehát ebből a korból valók. A felső sírkamra téglákból áll, ami arra vall, hogy később, vegyesházi királyaink idejében épülhetett a már itt levő sírkamra fölé. Ugyanitt a lépcsőzet előtt egy nagyobb, szintén téglából épült, boltozatos sírkamra is látható, melynek déli szélén még megvan az árpádok korabeli lépcsőzet fölé hordott feltöltés. E sírkamrákat Henszlmann