Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

ennek az ősi városnak mint éppen ő. A jó Isten nem adta meg neki, hogy saját szemével láthassa még a képzeletében állandóan ott élő Boldogasszony-templom földben rejlő alapfalait, de művészi szeme belehatolt a földbe és lelke gazdag szárnyalása felépítette a hajdani királyi vár épületét, a régi templomokat, várkapukat, bástyatornyokat. De nemcsak művészi ihletettséggel, keze finom tollvonásaival ábrázolta valósággá a múlt elpusztult emlékeit, hanem lassú, aprólékos kutatással kiásta a régi telekkönyvek porlepte lapjai közül a város régi képét, az utcákat, házakat, rámutatott városunk XVII—XVIII. századi kialakulására, családi, ipari viszonyaira és megalkotta az első régi topográfiai térképet városunkról. Senki úgy nem ismerte városunk területi változását a szűkebb városon, illetőleg városrészekenbelül,mint Philipplstván. A Székesfehérvári Szemle régi I—

III. évfolyamaiban rámutatott a mai Belváros és Palotaváros múltjára az 1690-es években; feltárta a Budaikapu viszontagságos múltját, a Palotai-kapu helyzetét; a város legrégibb gyógyszertárára vonatkozó ismeretlen adatokat közölt, melyek által városunk közegészségügy tekintetében rögtön a felsőmagyarországi városok mellé helyezkedik. A felsőbb isteni végzés nem engedte meg neki, hogy feldolgozza összes adatait, melyeket fáradhatatlan szorgalommal gyűjtött a levéltárakban és a városháza padlásának porlepte aktái között. Utolsó munkájában sajnos méltatlan támadás és gáncsoskodás egy időre elkedvetlenítették és elkeserítették mindig önzetlenül dolgozó lelkét, de napirendre térve felette, még betegágyában is újabb tervek foglalkoztatták. Kéziratai között ott vannak még a Budai-Külváros (Felsőváros).adatai, melynek főerei a Malomutca, Öreg-utca és Zámolyi-utca voltak, a régi Vanossi-féle telekkönyv kivonata, az első conscriptiók adatai, a legrégibb városi levelezési és törvénykezési jegyzőkönyv másolatai ; a város családjainak rokoni kapcsolatai a fehérvári rácok, valamint a nemesek, katonák iparosok, kereskedők névjegyzéke. Hangya szorgalommal jegyzett mindent és összeállította a Belváros és Palotaváros háztelkeinek változását, a tulajdonosok kicserélődését az első telekösszpirásoktól 1688, majd 1698— 1826-ig. De nemcsak a tudomány és képzőművészet őrzi meg Philipp István emlékét. Az 1900-as évektől kezdve nem volt irodalmi, vagy nemzeti jelentőségű esemény, melynek nem lett volna aktiv szereplője és amit költői lelkülete nem írt volna meg ihletett tollával. Színművek, prológok tarka sora ez, mely nemes lelkének, magyar szívének dobbanását őrzi meg az utókor számára — mely bizonyára nem fogja germanizációval vádolni. A gyászoló család érezvén azt a kegyeletet, mellyel muzeumunk meg akarja őrizni Philipp István emlékét, ezt az értékes kéziratgyűjteményt muzeumunknak adományozta a következő levél kíséretében. A Fejérm. és Szfvári Muzeumegyesület Mélyentisztelt Igazgatóságának Székesfehérvár. Midőn a Fejérmegyei és Székesfehérvári Muzeumegyesület Igazgatósága megtisztelő óhaját teljesítve, én és gyermekeim a Múzeumnak adományozzuk boldogult férjem Philipp István, a székesfehérvári cisz. rendi reálgimnázium rajztanára, — irodalmi hagyatékából a történelmi Fehérvárra vonatkozó műveinek kéziratát, őszinte hálát érzünk a Muzeumegyesület iránt azért az igazi kegyeletes tiszteletért, mellyel az egykori önkéntes hű munkásának emlékét őrzi. Bár férjem nem volt fehérvári születésű, mégis egész szellemét magával ragadta az őskoronázó város történeti és kulturális múltja s ez őt mint költői lelkületű régész- történészt nemcsak tudományos munkára, de irodalmi megnyilatkozásokra is inspirálta. Az az áhítatos tisztelet, mellyel Fehérvár múltján csüngött, teremtette meg a „Törökvilág Fehérváron" с színművét, a fehérvári színészet 100 éves jubileumi ünnepére írt prológu- 55 -