Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Juhász József. rost, hogy térjen hűségére, de mivel erre tagadó választ kapott, azonnal hozzálátott az ostrommunkálatok előkészítéséhez. Hogy katonaságát minél nagyobb vitézség kifejtésére serkentse, a várost, — amint ez akkor általános szokás volt, — szabad rablásra átengedte nekik. Megtiltotta azonban a templomok kifosztását és a barbár kegyetlenkedéseket.

4

) Azután kémeket küldött előre, akiket magyar menekültek ruhájába öltöztetett. Ezek hírül hozták, hogy a városbeliek a nyugati külvárost, — azt t. i., amelyik szemben a Palotai kapuval, a Sziget és Ingovány között terült el, — felgyújtották, mivel erről az oldalról várták az ellenség támadását. Továbbá, hogy a várban sem elegendő katonaság, sem megfelelő hadiszerek nincsenek. Másnap, nov. 17-én reggel tehát a király egészen a város alá ment és utasította Tüskés János lovászmestert, hogy az előhaddal a külvárosokat foglalja el. Ez alkalommal történhetett, hogy amidőn az ellenség egy különítménye megjelent a Budai-külvárosban (ma Felsőváros), szembetalálta magát a mieink egy kisebb csoportjával. Ezek közé keveredett kíváncsiságból vagy merészségből a Szt. Miklós-káptalan iskolájának diáksága is, amelyet a támadók a katonasággal együtt elnyomtak és megöltek.

6

) A külvárosok elfoglalásával egyidejűleg a Budai kapu külső hídfőjét védő köralakú bástyájával

0

) szemben felállítottak 5—6 öreg ágyút, ugyanannyi sugárágyút, amelyekkel állandóan lőtték a falakat. Közben az egyik ágyú túl közel került a belső vár falaihoz, úgy hogy a várbeliek heves lövöldözése miatt komoly veszélybe került. Ez az incidens azonban a gyors és átütő erejű támadást már nem állíthatta meg. Az ágyútűz segítségével a Lang Konrád vezetése alatt álló svábok beveszik a Budai kapuval szemben emelt erődöt. Ugyanakkor a bajor hercegek és János szász herceg csapatai, valamint a cseh zsoldosok keresztül gázoltak a várárkokon és megmásztak a falakat. A mieink ekkor már elhagyták a bástyákat, amelyeket az ellenség azonnal megszállt. Kinyitották a vár kapuit, amelyeken át most már szabadon nyomulhattak be a külvárosokban várakozó landsknechtek és a lovasság. A lakosok fejvesztetten menekültek, csupán néhány száz lovas és bátor polgár gyülekezett a bazilika és a királyi palota közötti téren, hogy a széles úton felvonuló ellenséget feltartóztassa. Asszonyok és gyermekek szörnyű jajveszékelése között folyt a harc, amelynek kimenetele nem lehetett kétes. A katonaság és a vele küzdő polgárság egy szálig elesett. A megvadult harcosok kíméletlenül leöltek mindenkit, akit elcsíphettek, úgy hogy hamarosan 800—900 ember véres teteme feküdt a város utcáin. Mindjárt meg is kezdődött a város kirablása. Fegyveres - 6 -