Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

megtalálta a budai Ferenciek könyv­tárának egyik XVIII. századi kéziraj­zokat tartalmazó konvoluttimában(Col­lectae A. P. Joseph Jakozics). E raj­zon a korinthusi oszlopok által tartott fűikében egy késő római tógában dí­szelgő férfi alakja látható. Bal keze irattekercset tart, melynek felső végét jobb keze érinti. Az oszlopok melletti mezőket tudás, a megcsonkult két felső sarkot nyakukat előre nyújtó, ülő madarak töltik ki. A rajz eredetét felirat ékesíti : Albae Reg. in Turrí Supra Port: Budensem. Delineavit Jones Papai. A Budai-kapu harmadik feliratos köve, de már nem római, az a vörös márvány tábla, melyet 1935­ben a papnevelő intézet templomának falán helyeztek el. A püspöki kőtár Szent Imre szob­ra. Székesfehérvár e becses műtár­gyáról, melyet először a Magyar Mű­vészet székesfehérvári száma mutatott be (1930. 397. 1.), majd a Székesfe­hérvári Szemle közölte elsőizben fel­ismerését (1934. 91. 1.), újabban Hor­váth Henrik közöl részletes ismerte­tést a Pannónia с pécsi folyóiratban (1935. 222-235 1.). Hogy a dombor­mű nem római, hanem középkori, azt a ruhakezeléssel főleg a fiualak dia­démszerű fejdiszével igazolja. Hogy Szent-Gellértet és Szent-Imrét ábrá­zolja, ezt mutatja a két alak között folyó lelki párbeszédnek átszellemült kifejezése, az idősebb alaknak püspök­re utaló gyűrűje és fiu kezében levő tárgy, melynek tartása szinte szó sze­rint megegyezik a keresztény közép­kori ikonográfia templomalapitó gesz­tusával. Mindezek alapján megköze­lítő biztossággal állithatjuk, hogy ez az ábrázolás Szent-Imre egyik temp­lomalapításával áll kapcsolatban és a római, bizánci klasszicizmust utánzó romanizmus dokumentuma a XII. század második feléből. Szabadságharci emlékeink gyara­podása. Dr. Vadas Zoltán, földmive­lésügyi minisztériumi osztályfőnök hi­vatalos látogatása alkalmával meglá­togatta muzeumunkat, melynek gaz­dagsága és szakszerű elrendezése annyira megnyerte tetszését, hogy anyai nagyatyjának szabadságharcko­rabeli pisztolyait a múzeumnak aján­dékozta A pisztolyok adatait illetőleg az adományozó tudósítása a követke­ző : Anyai nagyatyámnak, Pech Antal­nak szabadságharci pisztolyai. Pech Antal született 1822 június 13-án Nagyváradon, 1848-ban az első ma­gyar pénzügyminisztérium fogalmazó és nemzetőr; 1867-ben pénzügymi­niszteri titkár; 1868 aug. 10, minisz­teri osztálytanácsos; 1870 április 11 a III. oszt. Vaskorona Rend lo­vagja ; 1873, miniszteri osztály­tanácsos és selmeci bányaigaz­gató; 1878 Selmecbánya díszpolgára; 1879 a M. Tud. Akadémia levelező tagja; 1889 Selmecbánya egyhangúan megválasztott képviselője ; 1895 szept. 18-án meghalt Selmecbányán. Halála után Selmecbánya utcát nevezett el róla, 1900-ban készült mellszobra Sop­ronban az egyetemi parkban fel­állítva. Színházi adatok. A Magy. Színházi Lexikon szerint jeles színészeink kö­zül Székesfehérváron született Kpm­lóssy Ida 1825-ben, amikor édesapja Komlóssy D. Ferenc székesfehérvári színigazgató volt. Ugyanezen forrás szerint a színházat Szkalniczky Antal tervezte, épitőmesterei Schmidt Károly és Hübner Károly voltak A szinház 1874 augusztus 22-én nyilt meg. A városház lebontott részeinek fényképei. Nagy értékes anyaggal gyarapította Dr. Kocsis István mű­egyetemi tanár a városházi építkezé­sek tervezője a múzeum fényképgyűj­teményét akkor, mikor a lebontott épületrészekről készült felvételeit a múzeumnak juttatta és ezáltal bizto­sította, hogy egykor mint fontos ok­mányok szerepeljenek a város bájának fokozatos kialakulásában. Muzeumunk dicsérete. Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat elnök­sége azt a megbízást adta Latabár Károlynak, hogy a jubiláris kiállítás népművészeti anyagát állítsa össze és e célból anyaggyűjtés végett látogassa meg a vidéki muzeumokat is. Erről az útjáról számol be a Magyar Ipar­művészet 1935. évi 9—10. számában (232-243 1.). „Nincs szándékomban és nem is célom osztályozni egyes vá­- 59 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom