Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

megtalálta a budai Ferenciek könyvtárának egyik XVIII. századi kézirajzokat tartalmazó konvoluttimában(Collectae A. P. Joseph Jakozics). E rajzon a korinthusi oszlopok által tartott fűikében egy késő római tógában díszelgő férfi alakja látható. Bal keze irattekercset tart, melynek felső végét jobb keze érinti. Az oszlopok melletti mezőket tudás, a megcsonkult két felső sarkot nyakukat előre nyújtó, ülő madarak töltik ki. A rajz eredetét felirat ékesíti : Albae Reg. in Turrí Supra Port: Budensem. Delineavit Jones Papai. A Budai-kapu harmadik feliratos köve, de már nem római, az a vörös márvány tábla, melyet 1935ben a papnevelő intézet templomának falán helyeztek el. A püspöki kőtár Szent Imre szobra. Székesfehérvár e becses műtárgyáról, melyet először a Magyar Művészet székesfehérvári száma mutatott be (1930. 397. 1.), majd a Székesfehérvári Szemle közölte elsőizben felismerését (1934. 91. 1.), újabban Horváth Henrik közöl részletes ismertetést a Pannónia с pécsi folyóiratban (1935. 222-235 1.). Hogy a dombormű nem római, hanem középkori, azt a ruhakezeléssel főleg a fiualak diadémszerű fejdiszével igazolja. Hogy Szent-Gellértet és Szent-Imrét ábrázolja, ezt mutatja a két alak között folyó lelki párbeszédnek átszellemült kifejezése, az idősebb alaknak püspökre utaló gyűrűje és fiu kezében levő tárgy, melynek tartása szinte szó szerint megegyezik a keresztény középkori ikonográfia templomalapitó gesztusával. Mindezek alapján megközelítő biztossággal állithatjuk, hogy ez az ábrázolás Szent-Imre egyik templomalapításával áll kapcsolatban és a római, bizánci klasszicizmust utánzó romanizmus dokumentuma a XII. század második feléből. Szabadságharci emlékeink gyarapodása. Dr. Vadas Zoltán, földmivelésügyi minisztériumi osztályfőnök hivatalos látogatása alkalmával meglátogatta muzeumunkat, melynek gazdagsága és szakszerű elrendezése annyira megnyerte tetszését, hogy anyai nagyatyjának szabadságharckorabeli pisztolyait a múzeumnak ajándékozta A pisztolyok adatait illetőleg az adományozó tudósítása a következő : Anyai nagyatyámnak, Pech Antalnak szabadságharci pisztolyai. Pech Antal született 1822 június 13-án Nagyváradon, 1848-ban az első magyar pénzügyminisztérium fogalmazó és nemzetőr; 1867-ben pénzügyminiszteri titkár; 1868 aug. 10, miniszteri osztálytanácsos; 1870 április 11 a III. oszt. Vaskorona Rend lovagja ; 1873, miniszteri osztálytanácsos és selmeci bányaigazgató; 1878 Selmecbánya díszpolgára; 1879 a M. Tud. Akadémia levelező tagja; 1889 Selmecbánya egyhangúan megválasztott képviselője ; 1895 szept. 18-án meghalt Selmecbányán. Halála után Selmecbánya utcát nevezett el róla, 1900-ban készült mellszobra Sopronban az egyetemi parkban felállítva. Színházi adatok. A Magy. Színházi Lexikon szerint jeles színészeink közül Székesfehérváron született Kpmlóssy Ida 1825-ben, amikor édesapja Komlóssy D. Ferenc székesfehérvári színigazgató volt. Ugyanezen forrás szerint a színházat Szkalniczky Antal tervezte, épitőmesterei Schmidt Károly és Hübner Károly voltak A szinház 1874 augusztus 22-én nyilt meg. A városház lebontott részeinek fényképei. Nagy értékes anyaggal gyarapította Dr. Kocsis István műegyetemi tanár a városházi építkezések tervezője a múzeum fényképgyűjteményét akkor, mikor a lebontott épületrészekről készült felvételeit a múzeumnak juttatta és ezáltal biztosította, hogy egykor mint fontos okmányok szerepeljenek a város bájának fokozatos kialakulásában. Muzeumunk dicsérete. Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat elnöksége azt a megbízást adta Latabár Károlynak, hogy a jubiláris kiállítás népművészeti anyagát állítsa össze és e célból anyaggyűjtés végett látogassa meg a vidéki muzeumokat is. Erről az útjáról számol be a Magyar Iparművészet 1935. évi 9—10. számában (232-243 1.). „Nincs szándékomban és nem is célom osztályozni egyes vá- 59 -