Székesfehérvári Szemle 6. évf. (1936)

Adatok Fejér vármegye széntelepeinek ismeretéhez. kis fornai széntelepek átharántolása késztette a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t.-t, hogy ujabb anyagi áldozatokkal folytassa a fúrást. így vette kezdetét 1924 febr. 20-án a II. számú nagynémetegyházai fúrás 200 m. távolságban északra az I. számútól, 213.67 m. t. sz. f-i magasságban 500 m. mélységre tervezve. E fúrás az oligocén rétegsor harántolása után ugyancsak eocén üledékekbe jutott s 367.6 m. mélységben először egy vékony, agyagmárga közbetelepülésekkel megszaggatott 3.0 m., majd 406.8 m. mélységben egy édesvízi mészkőbeágyazásokkal tagozott 8 m. vastag 5000 kalóriájú, tatabányai minőségű széntelepet harántolt és 422.4 m. mélységben az alapkőzetet képező triász mészkőben lett beszüntetve. A II. számú fúrás kitűnő eredménye adta a további impulzust a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya r. t.-nak, hogy folytassa fúrási programmját úgy, hogy három év leforgása alatt nevezett bányavállalat összesen 27, nagyrészt eredményes fúrást mélyített le Nagynémetegyházán s további fúrásokkal tisztázta a már kevésbbé értékes csordakuti szénteknőt. A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya r. t. nagynémetegyházai fúrásaival hazánkban eleddig ismeretlen mélységben, mintegy 300 métermázsát reprezentáló kitűnő minőségű szénkincset tárt föl, miáltal nemzetgazdasági szempontból óriási szolgálatot tett, mivel csonka hazánkat, ugy minőségileg, mint mennyiségileg ujabb hatalmas energiaforrással gazdagította Fejér megyében, hol ennek alapján előreláthatólag a közel jövőben erőteljes szénbányászkodás veszi majd kezdetét. i) 1. Hoffmann Géza : A bakonyi szénterületek. Bány. és Kon. Lapok LVI. évf. 23. sz. 2

) 1. dr. Pávay-Vajna Ferenc: A magyar szénhydrogén kutatások eddigi tudományos eredményei. Bány. és Koh. Lapok. LVI. évf. 23. sz. 3) Fönti puszták illetve községek archeológiájához v. ö. a következő fontosabb munkákat : Nácz József : A Vértes vidékének történelmi műemlékei. Archeológiai közlemények XXII. (Uj foly. XIX.) Budapest 1899., Károly János: Fejérvármegye története. 1—5. köt. Székesfehérvár. 1896. és Krompecher László : A csabdii középkori bazilika. Székesfehérvári Szemle II. évfolyam 10-12. szám. 4) Cime : Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l'année 1818. par F. S. Beudant, chevalier de l'ordre royal de la Légion d'honneur... etc. Paris, chez Verdiére, Libraire Quai des Augustins no 25,1822 v. ö. a következő tanulmányokat és fordításokat : Birkás Géza : Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban, valamint Dr. Dornyay Béla : Beudant 1818-dik évi tanulmányútja Salgótarján vidékén és Beudant francia természettudós Keszthelyen 1818-ban, végül Faller Jenő : Beudant francia geológus 1818. évi tanulmányútja Veszprém vármegyében és Beudant francia geológus 1818. évi tanulmányútja Komárom vármegyében. — 35 -